SZARKA GÁBOR-A magyar honvédség új feladatai

Előadásomban aktualitásokról, a jogszabályi háttérről lesz szó; mégis úgy gondolom, hogy annak ellenére, hogy ma már nincs kötelező békeidői hadkötelezettség, sorkatonai szolgálat, mégis van minősített időszaki hadkötelezettség, tehát továbbra is mindenkit érint valamilyen formában a katonai szolgálat. Van egy másik vonulata is ennek a történetnek, ami nem változott: a hon védelme ebben az értelemben a fegyveres szolgálat, ugyanúgy minden magyar ember kötelessége ma is, mint ahogyan az régen volt. Tehát az ellen, hogy „majd a Honvédelmi Minisztérium mindent megold”, mi tiltakozunk, hiszen önvédelemre képesnek kell lennie egy országnak és egy társadalomnak még viszonylagos békeidőben is. Igaz, Európát békés idők jellemzik – de a gazdasági válság bennünket is érint –, azonban a világ más részein, Afrikától-Ázsiáig nagyon sok helyen háborúk dúlnak, békétlenség van, a Magyar Honvédség pedig ezeken a helyeken is szolgál.

A mai előadásban a szabályozó alapdokumentumokról, az új jogszabályi környezetről, a magyar honvédség feladatrendszeréről, irányítási-vezetési rendszeréről, a szövetségesi munkánkról szeretnék beszélni, illetve a külföldi szerepvállalásunkat szeretném bemutatni, azt, hogy hol vagyunk jelen a világban. Mivel a Honvédelmi Minisztérium kiemelten fontosnak tartja a honvédelemre való nevelést, a hagyományőrzést, erről is szólnék, illetve arról, hogy a jövőben milyen rövid és hosszú távú elképzeléseink és terveink vannak.

Magyarországnak új Alaptörvénye van, ez határozza meg a magyar társadalom, így a magyar honvédelem működését is. Az Alaptörvényben a honvédelmet szabályozó részek jelentősen nem módosultak a korábbi Alkotmányban szereplő részekhez képest, ugyanúgy megmaradt a hadkötelezettség, mint fogalom. Ez azt jelenti, hogy béke időszakban nincsen sorkatonai szolgálat, de minősített időszakban az Országgyűlés elrendelése alapján minden magyar állampolgárnak, 18-tól 45 éves korig kötelessége rendelkezésre állni. Az Alaptörvényben nem szerepel a polgári szolgálat lehetősége. Mindenkinek katonaként kell szolgálnia, aki lelki okokból nem szeretne fegyvert fogni, annak fegyver nélküli szolgálatot kell teljesítenie – ez egy jelentős módosulás.

A teljes honvédelmi rendszer átalakul, megpróbáljuk a jó hagyományokat megtartani, de sok mindent kell megváltoztatni ahhoz, hogy a honvédelem újra visszakerüljön a társadalom szívébe. Hiszen ez egy pártok fölötti nemzeti intézmény, a társadalomnak meg kell ismernie, tudnia kell minden magyar állampolgárnak, hogy a katonáink belföldön és külföldön milyen feladatokat végeznek, s ennek ismeretében méltán büszkék is lehetnek rájuk.

Csikány professzor úr az 1848-1868 közötti időszakról beszélt. Azt a történelmi időszakot ölelte fel, ami máig tartóan, katonai szempontból a legtermékenyebb és a legmozgalmasabb volt, a legnagyobb sikereket is akkor értük el honvédelem tekintetében.

A nemzeti hadsereg kiépült, de a II. világháború veresége után, a kommunista időszakban a nemzeti jellegét teljesen elvesztette a honvédelem, a honvédség néphadsereggé vált. Jöttek a szovjet minták egyenruhákban is, kiképzésben is. Ebben az időszakban teljesen elkanyarodtunk a magyar hagyományoktól. Az elmúlt több, mint száz évben nagyon nehéz olyan időszakokat felmutatni, amelyekben visszanyúlhatnánk a régi, jó hagyományokhoz, egyedül a két világháború közötti időszakot mondanám olyan periódusnak, ahol még tetten érhetőek, fellelhetőek a magyar hagyományok. 1990 után elkezdődött a magyar honvédség leépítése. Nem akarok politikailag belefolyni, de akik foglalkoznak a magyar honvédség történetével, azok emlékeznek az elmúlt húsz év rossz tapasztalataira, a korrupciós tábornok-perekre, tehát a magyar honvédség ilyen értelemben nem a „büszkeség krónikában”, hanem inkább a „bűnügyi krónikákban” szerepelt. 2010-ben egy morálisan mélyponton lévő, semmiképpen sem a büszkeség tekintetében számon tartott magyar honvédséget vettünk át, szükség volt az újjáépítésére, amelyet azonnal meg is kezdtünk.

A Magyar Honvédség legfontosabb feladata a haza, Magyarország lakosságának és területének fegyveres védelme, illetve a NATO 5. cikkelye szerinti tevékenység. A nemzetközi szerződésből fakadó védelmi kötelességeket be kell töltenünk, tekintettel arra, hogy egy szövetség részesei vagyunk – ezt népszavazáson a magyar társadalom is megerősítette. Az 5. cikkely szerint tehát bármely NATO tagország elleni támadást a teljes Szövetség elleni támadásként kell értékelni, így Magyarországnak az ilyen esetekben is teljesítenie kell. Mint szövetségi kötelezettségnek, a jó és a rossz oldalát is figyelembe kell venni, s bizony előfordul az is, hogy nem csak a jó oldalát élvezzük. Ez a válasz arra a sokak által feltett kérdésre, hogy például miért van jelen a Magyar Honvédség Afganisztánban?! Mindenki tudja, hogy ha valaki egy egyesületbe belép, akkor nemcsak a szolgáltatásokat kell igénybe venni, hanem a tagdíjat is be kell fizetni. Nos, hasonló a NATO is, élvezzük a szövetség előnyeit, nyilvánvaló az is, hogy a honvédelem területére szánt költségvetés forrásait is lehet minimalizálnunk, hiszen ha a szövetség egy támadás esetén hozzájárul a védelmünkhöz, akkor nem kell minden tekintetben a legszélesebb körű honvédelmet fenntartanunk, hanem koncentrálhatunk bizonyos szegmenseire a NATO szükségleteinek, illetve az ország-védelmi képességeinket is olyan szinten tarthatjuk, amit még a költségvetés elbír.

A honvédségnek több szempontból fontos a szövetségi hozzájárulás, mert megismerkedhetünk olyan gyakorlatokkal, amelyek bizonyos helyzetekben előnyökkel, tudással, jó ismeretekkel jár. Így egy katonának is előnyére válik, ha például Afganisztánban szolgál és nem a laktanyában várja, hogy kapjon valami feladatot, hiszen a külszolgálata során is gyakorol, megismeri a fegyveres vagy a békétlen környezetet, amely motiváció is lehet, és nem utolsó sorban a kiképzettségét is fokozza.

A következő gondolati egységnek azt a címet is adhatnám: „Békefenntartás, békétlenség a világban”. Említem Koszovót, ahol Magyarország is helyt állt. Ma már nincs ott háború, de békétlenség és különböző etikai konfliktusok viszont vannak. Az ilyen és hasonló helyzetekben való segítségnyújtás is a magyar honvédség feladatrendszeréhez tarozik.

A hadsereg feladatrendszere aszimmetrikus, ez azt jelenti, hogy régen arra volt egy hadsereg fenntartva, hogy az egyik hadsereg a másikkal szemben állva valamilyen módón egymást támadva, vagy védekezve harctevékenységet folytattasson, látható, beazonosítható ellenségek ellen. Ma azonban sok esetben az ellenséget nem lehet azonnal beazonosítani. Például Afganisztánban ugyanúgy néz ki az ellenséges katona, mint az átlag afgán állampolgár. Aszimmetrikus a feladatrendszer tehát, mert nem egymással szemben álló katonai erők lépnek fel, és erre fel kell készíteni a katonákat is, hiszen ma már nem frontokon kell támadni és védekezni, ahogyan az a II. világháborúban történt.

A honvédség civil katonai feladatokat is ellát: iskolákat, óvodákat épít. Az adott társadalom újjászervezésében is szerepet vállal, azért, hogy miután teljesítve szolgálatát hazatér, az adott ország önmaga is képes legyen működtetni társadalmát, illetve biztosítani tuja a védelmet a népe számára. Ez túlmutat a hagyományos katonai feladatokon.

A honvédség nem háborús (béke) időben különböző műveleteket végez, mint pl.: kitelepítő, humanitárius, kábítószer-ellenes, terrorizmus elleni, béketámogató. A humanitárius műveletek során közvetlenül az embereknek nyújtanak segítséget, például az élelmezésben, a katasztrófák megelőzésében, vagy következményeinek felszámolásában. Említem az ajkai iszaptározó gátszakadását követő devecseri és kolontári kármentesítést és kárelhárítást; a 2006. évi és a 2010. évi árvízi katasztrófákat, ahol minden esetben a magyar honvédség erőivel, eszközeivel, logisztikai, utánpótlási és élelmezés ellátási tevékenységével volt jelen – ezt csak a honvédség tudja felvonultatni. Van katasztrófavédelmünk, vannak szervezetek, amelyek képesek bizonyos feladatokat ellátni, de huzamosabb ideig a Magyar Honvédség tud szervesen közreműködni.

Az 1990-es évek eleje óta a Honvéd Vezérkar, ami a Magyar Honvédség legmagasabb szintű, stratégiai-tervezői felelős szerve, integrálásra kész. Nem csak közigazgatási és hagyományos feladatokat lát el a Honvédelmi Minisztérium, hanem felsőszintű irányítást is végez a minisztérium keretén belül a szervezet. A honvédelmi miniszter nemcsak közigazgatási értelemben irányítja a magyar honvédséget, hanem egyben vezeti is, konkrétan a vezérkari főnökön keresztül parancsokat adhat a Magyar Honvédség alakulatainak.

Alapvetően két részből áll az ország védelmi rendszere: egyrészt az önerőből, amelynek részei a hivatásos és a sorkatonai állomány katonái, illetve a civilek; másrészt a Magyar Honvédség újonnan létesített tartalékállományából. Ezen felül a szövetségesi támogatás is lényeges, ami azt jelenti, hogy amikor baj van, akkor bizonyos feltételek között a NATO és a különböző nemzetközi erői is megjelennek és ellátják Magyarország fegyveres védelmét.

Fontos megemlítenem a tartalékos rendszer átalakítását. Amikor 2010-ben a nemzetvédelem átvette a tárca irányítását, az árvizek idején megkérdezték a miniszter urat egy kormányülésen, hogy mennyi tartalékos katonát tud a védekezésre rendelkezésünkre bocsátani. Miniszter úr azt mondta, hogy 18-at. 18 ezret? Nem, 18 főt. A Magyar Honvédség tartalékereje 2010-ben 18 fő volt! Mivel nincs kötelező katonai szolgálat, ezért az önkéntes alapon szervezett tartalékos rendszert kellett újjáépítenünk. Csikány professzor úr beszélt az első vonalbeli hadseregről és a tartalékerőről, amelyet ha szükség volt rá, akkor a háttérből be lehetett vetni. Ez a tartalékerő hiányzott, most 3000 tartalékos fővel rendelkezik a Honvédség és ez a szám növekszik, hiszen folyamatos a toborzás és a feltöltés. 2014 közepéig mintegy 6-8 ezer fős önkéntes tartalékos erőt szeretnénk elérni.

A tartalékos rendszer felépítése két részből áll: önkéntes védelmi és önkéntes műveleti tartalék. Az önkéntes védelmi tartalék őrzésvédelmi feladatokat lát el, a területvédelemben van szerepe, például katasztrófavédelemben. Nem aktív, hivatásos, szerződéses katonák látják el, hanem önkéntes védelmi tartalékos katonák végzik ezt a feladatot. Talán emlékszünk, hogy a szocialista kormány idején a laktanyák védelmét őrző-védő cégek látták el. Ez egy igen furcsa helyzet volt: egy laktanyát, ahol katonák vannak – akiknek alapvető képessége az őrzés és a védelem – a kormány által felbérelt „security”-k fekete ruhás, kigyúrt emberei védtek. Nos, ezt felszámoltuk. S mivel a miniszter úr úgy látta indokoltnak, ezért nem aktív, hivatásos és szerződéses katonák látják el ezt a szolgálatot, hanem önkéntes, védelmi tartalékos katonák. Az Önkéntes Műveleti Tartalékos Rendszert képezik a hagyományos katonák, akiket misszióba, külszolgálatba is lehet küldeni, természetesen vele egyetértésben. De nyilvánvalóan rendelkezésre áll, s bizonyos időközönként meghatározott számú napot kell szolgálatban állnia, amennyiben hívja őt a haza. Erre a szolgálatra még folyik a toborzás. Látom a konferencián a sok a fiatalt, így megragadom az alkalmat, s szeretettel hívom azokat, akik érdeklődnek a Magyar Honvédség tartalékos szegmense iránt.

Az úgynevezett hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítőkről szólnék még. Ez megmaradt. A Magyarország területén élő, nagykorú (18-45 életév között) magyar, férfi állampolgárokat hadkötelezettség terheli. Két típusa van a hadkötelezésnek. Az egyik a kiképzett tartalékos, aki már volt korábban sorkatona, szerződéses katona, van alapkiképzése. A másik a potenciális hadkötelesek, akik az említett korosztályhoz tartoznak, de valamilyen okból nem voltak sorkatonák, nem tartoztak a Magyar Honvédség kötelékébe.

Összegezve, az alábbi részekből épül fel a haderő: aktív és tartalékos állományból, illetve ha nagy a baj az Országgyűlés döntése alapján, a hadkötelezettség alapján besorozott és kiképzett katonákból.

A következőkben a külföldi szerepvállalásunkról szólok, arról, hogy hol vagyunk jelen a világban. Látni lehet, hogy Afrikától-Ázsián keresztül, európai beosztásokban is szolgálunk. Az afganisztáni és a koszovói misszió a legerősebb. A magyar vállalás az, hogy egy időben maximum 1000 katona állomásozhat Magyarországon kívül, ennyit tudunk felsorakoztatni. Ez egyébként NATO átlagban is, a magyar honvédség méretéhez képest is eléggé jelentős létszám, tehát ilyen értelemben nem vagyunk elmaradva semmivel sem. Az ország megítélése szempontjából fontos, hogy ahol jelen vagyunk, ott nagy az elismertsége a magyar katonának – hagyományainkból ismert a magyar katonai virtus, s ez ma is tapasztalható.

Csak néhány példát említek, amire igazán büszkék lehetünk. Nem régen volt egy akció, amikor amerikai katonák kerültek afgán felkelők kereszttűzébe, s meglehetősen forró volt a helyzet. A magyar katonák is harcba léptek, kivonultak és kimentették, kimenekítették az amerikai katonákat, életeket mentettek meg. Egy magas rangú amerikai parancsnok kitűntette a katonáinkat és elismerően nyilatkozott a bátorságukról. Másik, magyar katonára jellemző virtus: még a szovjet megszállás alatt, egy afganisztáni veszélyes völgybe bement egy orosz ezred harckocsikkal. Lemészárolták a katonákat, és a katonai eszközeiket birtokba vették az ott lévő felkelők. Majd bevonultak ebbe a völgybe a magyar katonák az afgán katonák támogatásával, elvégezték a rájuk bízott feladatukat, és veszteség nélkül jöttek ki. Vannak esetek, amelyek Afganisztánban nap, mint nap előfordulnak. A legutóbbi történetet említem, amikor egy benzinnel teli tartálykocsira házi készítésű bombát szereltek, amely nagyjából 1500 ember életét veszélyeztette közvetlen módon. Ezt a magyar tűzszerészek hatástalanították. Sajnos, katonáinknak szinte napi feladataik közé tartozik egy-egy robbanószerkezet hatástalanítása. Nagyon aktív tevékenységet végeznek tehát katonáink, nemzetközi megítélés szerint is elismerten.

Nagyon fontos a tisztképzésben a közszolgálatiság eszmeiségének, ethoszának felemelése bizonyos szintre. Egyetemi keretben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen történik a közigazgatási, a rendészeti és a katonai képzés. Ennek az a lényege, hogy a szolgálati rendszer átalakult, sem a katona, sem a rendőr nem vonul ideje korán nyugállományba, a katonákra és a rendőrökre is ugyanúgy a mindenkori nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ennek megfelelően meg kellett teremteni valamilyen módját annak, hogy például egy kiszolgált katona, aki 58 évesen már nem képes csapatokat vezetni a harctéren, de még mindig aktív és felkészült, el tudjon más szektorban helyezkedni. Ezeknek az embereknek a nyugdíj helyett fel kellett ajánlani a közszolgálat lehetőségét, hiszen ha már ki lett képezve az állampolgárok pénzén, akkor ne vesszen kárba a tudása. Olyan rendszert szeretnénk kiépíteni a közszolgálat bázisán, amelyben az átképzés után ezek a katonák és rendőrök a közigazgatás, a közszolgálat más területén képesek lesznek elhelyezkedni, munkát vállalni, tudásukat továbbra is a közszolgálatban hasznosítani. Ezért hozták létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. Korábban a Zrínyi Egyetemen folyt a katonai képzést; ez a fajta, tárca színtű egyetemi képzés egy magasabb szintre, kormány szintre emelkedett és több tárca érdekeltségébe kerülve, a figyelem középpontjába lépett.

Megalakult az Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj, ami ludovikás hagyományokra épülve a tisztjelölteket, mint tényleges katonákat fog egybe és oktat katonai ismeretekre, valamint a hagyományok ápolására is nagy hangsúlyt helyez, tehát katonai, honvédelmi nevelés történik. Korábban a hallgatók, a tisztjelöltek nem voltak tényleges katonák. Például az egyetem polgáraként, hallgatójaként nem lehetett kivinni őket a gátra. Önkormányzatuk volt, szavazhattak. Nos, milyen rendszer az, ahol egy katona dönti el, szavazza meg, hogy mit akar tenni s mit nem? Ezt a rendszert megszüntettük és ma a Ludovika Zászlóalj a Magyar Honvédség tényleges zászlóalja, ugyanúgy dolgoznak ők is, mint más katonák.

2011. november 15-én került megalakításra a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia, mely a MH Központi Kiképző Bázis jogutódja. Képzésre és kiképzésre, átképzésre és továbbképzésre szakosodott dandár jogállású katonai szervezete a Magyar Honvédségnek.

Van egy honvéd kollégiumunk, nem újdonság, mert ez már régebben is létezett. Azonban úgy gondoltuk, hogy középiskolai szinten is újjáalakítjuk a honvédelmi oktatást. Debrecenben létrehoztunk egy katonai középiskolát (volt Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium), melyet a következő évtől országos iskolává teszünk. Ha valaki a gyermekét katonai, fegyelmezett szellemiségben szeretné tanítatni, annak rendelkezésre áll az iskola. A honvédelmi nevelést, a katonai alapismeretek tárgy oktatását aktív, külföldi missziókat megjárt katonapedagógusok végzik.

Nagyon fontos lépéseket tettünk a Magyar Honvédség helyreállítása érdekében. Úgy, ahogy az Alaptörvénybe bekerült a Szent Korona, mint a magyar nemzeti egységet kifejező szimbólum, nemzeti ereklye, mely őrzi Magyarország függetlenségét és alkotmányos rendjét, ugyanúgy a magyar egységet kifejező Szent Koronát is a Magyar Honvédség őrzi. Nem csak protokollárisan, hanem mindennel, fegyverrel, felszereléssel, menekítéssel, a Magyar Honvédség ezt a feladatot teljes egészében átvette. Katonák védik a Köztársasági Elnök úr, mint a Magyar Honvédség főparancsnoka palotáját, a Sándor-palotát, palotaőrséget – mint ahogy ez számos országban létezik –, protokolláris őrséget állítottunk.

Kiemelt feladatnak tekintjük a hadigondozást. Minden hősi halált halt katona földi maradványát, még ha ismeretlen sírokban is fekszenek, bárhol a világban, meg kell keresni és haza kell hozni, illetve ha nem tudjuk hazahozni, akkor az adott helyszínen kell tisztességesen eltemetni. A Honvédelmi Minisztérium Katonai Hagyományőrző és Hadisírgondozó Osztálya létrehozott egy honlapot (www.hadisir.hu), hogy a hősi halált halt katonák családtagjai, hozzátartozói az oldal adatbázisa segítségével információkhoz jusson.

Végül a jövőbeni terveinkről néhány gondolat. Nagyon sok feladatot elvégeztünk már, de a katonai bürokrácia csökkentésének kérdését még meg kell oldanunk. Amikor Hende Csaba miniszter úr átvette a tárca vezetését, 76% volt a végrehajtó szerv és 24% a bürokratikus háttérintézmények aránya, ehhez képest jelenleg 92% a végrehajtó és 8% a bürokratikus háttérintézmények aránya.

A Honvédkórházat is átalakítottuk, az arányok itt is jelentősen megváltoztak. A Honvédkórház – Állami Egészségügyi Központ és a dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ integrációval visszanyerte minőségi egészségügyi kapacitását, a Magyar Honvédség hadrendi részévé vált, emiatt az országgyűlési határozatban megjelölt létszámot mintegy háromezer fővel megemeltük, az adminisztrációs és logisztikai feladatokat ellátók számát jelentősen csökkentettük.

Ezen kívül nagyjából 1200 bürokratikus munkahelyet szüntettünk meg, öt háttérintézményt zártunk be, mindez arról tanúskodik, hogy a tárca nagy erőfeszítéseket tesz a bürokrácia lecsökkentésért.

Végre kell hajtanunk különböző fejlesztéseket gazdasági téren is. Elavult eszközökkel, régi, rossz technikákkal vagyunk kénytelenek dolgozni. Ennek megváltoztatása érdekében a kormány jelen döntése szerint 2015-ig nem csökkenhet a költségvetése a honvédségnek, 2016-tól évente 0,1 %-al kell növekednie, a 2012. évihez képest.

Fontos, hogy fejlesztéseket tudjunk beütemezni, hiszen a NATO-ban egy tízéves-terv ciklus van, amely arra szolgál, hogy a NATO lássa, hogy egy adott ország milyen haderővel, eszközökkel fog rendelkezni a következő időszakban.

A hadi ipart gyakorlatilag fölszámolta az előző évtized vezetése, ami meglehetősen nagy tragédia, hiszen régen külföldre és belföldre is tudott technikákat szállítani az ország. Ma már szinte minimális jelleggel él még ez a rendszer. Kiépítettünk egy hadi tervet. Célja, hogy hosszú távon valamilyen módón visszaindítsuk azt az ipari kultúrát, amit az elmúlt évtizedekben sikeresen felszámoltak. Nemcsak katonai szempontból fontos, hogy saját eszközöket szerezzünk be, és azokkal harcoljunk, ha kell, hanem ennek külgazdasági szempontból is nagy jelentősége van. Az ország gazdasági szempontjából is fontos, hogy amit tudunk, mi magunk gyártsunk le, és magunk állítsunk elő.