Minden évben örömmel veszek részt a népfőiskolai konferencián. Igaz, hogy Hágából autóval igen hosszú az út, de számomra fontos jelen lenni, hiszen ezen a konferencián lehetőségünk van a Kárpát-medence és az anyaország különböző részeiről összesereglett népfőiskolásokkal találkozni, véleményt cserélni, kapcsolatokat kiépíteni, ez által is erősíteni a magyar-magyar szálakat.

Max Weber szerint az általunk ismert kapitalizmus gyökere a kálvinizmusban van. Bár ez az állítás vitatható, kétségtelen, hogy a reformáció, s benne a kálvinizmus gondolat- és életmagatartás-világa nagyban hozzájárult a tőkés társadalom kialakulásához. Miért? Azért, mert azt tanította, hogy az ember Istentől kapott feladata mindennel Isten dicsőségére sáfárkodni. Mi mindent azért kapunk, hogy azt, mint jó sáfárok, Isten szolgálatában gyarapítsuk. Isten gazdatisztjei vagyunk. Vagyonunk nem a miénk, hanem az Úré, Akinek azzal el kell számolnunk. Nem a mi élvezetünkre szolgál, hanem Isten Országa építésére ezen a Földön. Ez a keresztyén ember feladata e földi életben. Más szóval a keresztyén embernek kötelessége, hogy pénzt keressen, hogy azt befektesse azért, hogy még többet keressen. Nem önmagáért, nem azért, hogy pénzt harácsoljon össze, s azt az élvezeteire használja fel. A „keresztyén kapitalizmus” különössége abban rejlik, hogy keresztyén ember önmegtagadással a keresztyéni szeretet jegyében él és dolgozik. Ez pedig azt jelenti, hogy a magunk belső erőit és tehetségünket kibontakoztatjuk, nem csak magunk, hanem minden embertársunk felé. Ez az önkibontakoztatás mindnyájunk kötelessége. A semmittevő, lusta, másokat csupán kihasználó ember nem tölti be kötelességét. Imádkozzál és dolgozzál! Ez a keresztyén ember életfeladata összefoglalva.

Ahhoz, hogy ezt a feladatot elvégezhessük, szükség van a gazdasági élet ismeretére. Az egyháznak a híveit olyan helyzetbe kell hoznia, hogy azok Istentől rendelt feladatukat a társadalomban képesek legyenek elvégezni, s ne álljanak gyengén, kellő ismeretek nélkül az élet csatájában. Nekünk az ehhez szükséges eszközöket a testvéreink kezébe kell adnunk. Meggyőződésünk, hogy ehhez egyszerű síkon kell elkezdeni a munkát, hiszen a házat is az alapoknál kell elkezdeni építeni. Ezért adta ki füzeteit a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat. A füzetek címe: Banküzletek mindenkinek, Biztosítás mindenkinek, Könyvvezetés mindenkinek, Informatika mindenkinek. Reméljük, hogy ehhez a sorozathoz a jövendőben további füzeteket csatolhatunk. Az internet számunkra olyan lehetőségeket nyit meg, amelyekkel régebben nem rendelkeztünk. Mi, magyarok, szétszórva az egész világon ezáltal megfoghatjuk egymás kezét, információt cserélhetünk és „egymásnak adhatjuk a labdát”. Ez a gazdasági életben a legfontosabb. Mindezt tisztességesen, becsületesen, szorgos munkával, keresztyén ember módjára. Nem az a cél ezekkel a füzetekkel, hogy az olvasókból bankembereket vagy könyvelőket faragjunk. A kiadók remélik, hogy ezek a kiadványok – egyszerű nyelvezettel – olyan alapismeretek szükségességére hívják fel a figyelmet, amelyekkel ezen a területen tovább lehet tájékozódni, egyben talán hozzájárulhatnak a vállalkozói kedv felélesztéséhez is.

Mai előadásomban az adókötelezettségről szeretnék beszélni. A vállalkozásoknak, az egyéni vállalkozásoknak sok jogszabályi rendelkezést be kell tartaniuk, figyelembe kell venniük. Célszerű gyakorlott könyvelőt megbízni a könyvvezetéssel, nem árt azonban, ha a legfontosabb szabályokat mi is ismerjük. Az alábbiakban összefoglalom a vállalkozókat és termelőket érintő lényeges cégalapítási, könyvvezetési és adózási szabályokat.

 

 

KÖNYVVEZETÉS, BESZÁMOLÓ

 

A számvitel olyan elszámolási, nyilvántartási rendszer, mely a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről szolgáltat információkat. Alapja a könyvvezetés, ami a gazdasági eseményekről készített folyamatos nyilvántartás. A számvitel biztosítja az információt a menedzsmentnek (cégvezetésnek/ vezetőségnek), a piac más szereplőinek, például a befektetőknek, a hitelezőknek, a szállítóknak, az államigazgatási szerveknek stb. Az adózás alapjául is szolgál. A gazdálkodónak ki kell alakítania saját számviteli politikáját, mely a jogszabályi előírások betartása mellett a vállalkozás sajátosságait is figyelembe vevő belső szabályozás. Például: leltárkészítés, eszközök és források értékelése, pénzkezelés, önköltségszámítás. A vállalkozó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével kialakítja saját számlarendjét, egy-egy főkönyvi számla pontos elnevezését, tartalmát, sorszámát (pl.: 1-3.:eszközszámlák, 4.:forrásszámlák, 5-7.:költségszámlák, 8.:ráfordításszámlák, 9.: bevételszámlák). Szabályoznia kell a vállalkozáson belül a számvitel ügyviteli rendjét, a bizonylatok formáját, áramlását stb.

Könyvelni csak szabályszerűen kiállított, megfelelően ellenőrzött és elfogadott bizonylatok, okmányok alapján lehet. Bizonylat pl.: számla, bankszámlakivonat, szerződés stb. Könyveléskor minden esetben hivatkozni kell a bizonylat azonosító adataira. A készpénzkezeléséhez, illetve meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylat (számla, nyugta), továbbá minden olyan nyomtatvány, amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá tartozik. A számviteli bizonylatokat nyolc évig kell olvasható formában megőrizni. A könyvelés a bizonylatok alapján készíti a nyilvántartásokat. A nyilvántartások formái: analitikus, szintetikus, melyeknek összhangban kell lenniük.

Az analitikus nyilvántartás feladata, hogy a gazdasági eseményeket a bizonylatok alapján részletezve rögzítse, valamint az értékadatokat meghatározott időközönként, feladás formájában a szintetika rendelkezésére bocsássa. Az analitikus nyilvántartások adatai alapján készül a napló, mely a gazdasági eseményeket időrendben rögzíti.

A szintetikus nyilvántartás csak értékadatokat tartalmaz a főkönyvi számlákon, összevontan. Kontírozásnak nevezzük az érintett főkönyvi számlák kijelölését – ez alapján kerül az esemény a főkönyvben elkönyvelésre. A főkönyv adatai alapján készül a beszámoló.

A vállalkozások számviteli könyveiket vezethetik egyszeres vagy kettős könyvvitellel. Az egyszeres könyvvitel pénzforgalmi szemléletű, a bevétel tényleges pénznövekedést jelent, a költség pedig egyúttal pénzkiadás is. A kettős könyvvitelben a bevételek elszámolása gyakran csak a követelés könyvelésével jár együtt, a ráfordítás sem esik egybe a pénzkiadással, ezért van szükség az időbeli elhatárolásra. Egyszeres könyvvitelt azok a közkereseti társaságok és betéti társaságok stb. vezethetnek, akiknek vállalkozási tevékenységből származó éves, nettó árbevétele – két egymást követő évben – nem haladja meg az 50 millió forintot. A korlátolt felelősségű társaságok és más gazdasági társaságok kettős könyvvitelt kötelesek vezetni.

Az üzleti év lezárását követően beszámolót kell készíteni, amelyet a vállalkozás képviseletére jogosult személy ír alá. A beszámoló elkészítésének napja az a nap, amikor a tulajdonosok a beszámolót elfogadták. Alapja a leltár és a könyvvezetés. Az előző év megfelelő adatait is fel kell benne tüntetni. A beszámolót a cégbíróságon a tárgyévet követő év május 31-ig letétbe kell helyezni, ahol bárki megnézheti. Az egyszeres könyvvitelt vezetők egyszerűsített beszámolót készítenek, mely az egyszerűsített mérlegből és az eredménylevezetésből áll. Egyszerűsített éves beszámolót az a vállalkozás készíthet, amelyiknek három mutatója közül kettő, két egymást követő évben határérték alatt maradt (a mérlegfőösszeg 500 millió forint, az alkalmazottak létszáma 50 fő, az értékesítés éves nettó árbevétele 1000 millió forint). Egyszerűsített éves beszámolót 2003. január 1-jétől legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező személlyel kell felülvizsgáltatni (kivéve, ha a megelőző két évben elért éves nettó árbevétel átlaga nem haladta meg az 5 millió forintot). A beszámoló három részből áll: a mérlegből, az eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből.

A mérleg kétoldalú vagyonkimutatás, amely a fordulónapon, általában december 31-én mutatja, hogy a vállalkozás vagyona milyen eszközökből áll és ezt mivel finanszírozza. Eszközök: a) Befektetett eszközök: egy éven túl szolgálják a vállalkozást (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök). b) Forgóeszközök: egy éven belül elhasználódnak (készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök). Aktív időbeli elhatárolás: a tárgyév eredményét növeljük az olyan bevételekkel, amelyek ténylegesen csak a következő évben, vagy években jelentkeznek, például a kamatot csak a futamidő végén kapjuk meg, de egy része erre az évre jár. Források: saját tőke: jegyzett tőke, jegyzett, de még be nem fizetett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék, értékelési tartalék, mérleg szerinti eredmény. Céltartalékok: a várható kötelezettségekre félrerakott, az eredményt csökkentő összeg. Kötelezettségek: hátrasorolt kötelezettségek, hosszú lejáratú kötelezettségek, rövid lejáratú kötelezettségek. Passzív időbeli elhatárolás: a tárgyévi eredményt csökkenti a következő évekre jutó eredmény. Eredménykimutatás: az éves bevételek és az éves ráfordítások különbsége, mely lehet nyereség vagy veszteség. A mérleg szerinti eredmény levezetését tartalmazza. Egységes szerkezetben, kötött kategóriákkal kell elkészíteni az előző évi adatokat is feltüntetve. Kiegészítő melléklet: szöveges jelentés, olyan információkat tartalmaz, melyek a mérlegen és az eredménykimutatáson kívül a megbízható és valós összkép kialakításához vezetnek. Számviteli politikájával összhangban a vállalkozás dönti el, hogy mi kerüljön bele.

Azok a vállalkozók, akik nem felelnek meg az előbbi feltételeknek, éves beszámolót kell, hogy készítsenek, ez a fentieken kívül üzleti jelentést tartalmaz.

 

 

GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK

 

Minden gazdasági társaság alapításakor okiratot kell elkészíteni. Az okiratot a tagok írják alá, ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzi. Az okirat a társasági formától függően kötelező elemeket tartalmaz. A társaság alapítását az okirat aláírását követően 30 napon belül be kell jelenteni a cégbírósághoz. A társaság megalakulásától a bejegyzésig előtársaságként működik, az ebben az időszakban folytatott gazdasági tevékenységéről külön kell számot adnia. A bejegyzést a Cégközlönyben teszik közzé. A cégek törvényességi felügyeletét a Cégbíróság látja el. A gazdasági társaságok a Számviteli törvény hatálya alá tartoznak.

 

Betéti társaság

Legalább egy beltagja van, akinek felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges. Legalább egy kültagja van, aki csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betét szolgáltatására köteles. Az alapításhoz a tagok vagyoni betéttel járulnak hozzá, ennek mértéke nincs meghatározva. A beltag jogosult üzletvezetésre és képviseletre. (Ha a kültag neve szerepel a cégnévben, felelőssége azonos a beltagéval.)

 

Közkereseti társaság

A tagok (legalább két tag) korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, a vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják (mértéke nincs meghatározva). A tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget. Döntéseiket szótöbbséggel hozzák, az üzletvezetést és a képviseletet egy kijelölt tag látja el. A tagok személyes közreműködése kötelező.

 

Korlátolt felelősségű társaság

Előre meghatározott összegű törzstőkével alakul, ez minimum 500 ezer forint. A tagoknak csak korlátozott felelősségük van, a társasággal szemben azonban kötelesek helytállni. Ha olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy elvárható gondossággal tudniuk kellett volna, hogy a társaság érdekeit jelentősen sérti, korlátlanul és egyetemlegesen felelősek a társaságnak az okozott kárért. A tagok jogait és a társaság vagyonából megillető hányadot az üzletrész jelenti, aminek alapja a törzsbetét. Legfőbb szerve a taggyűlés, évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A társaság ügyeit kiválasztott ügyvezető intézi.

 

Szövetkezet

Az alapító tagok személyes közreműködéssel és a vagyoni hozzájárulással a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más szolgáltató tevékenységet folytatnak. A tagok jogai és kötelezettségei azonosak. Alapszabályban határozzák meg a működés és a gazdálkodás kereteit. A tagok minimum egy részjegyet kell, hogy jegyezzenek, ez az adózott eredményből részesedésre jogosít. A részjegy másra nem ruházható át. A szövetkezeti üzletrész a szövetkezet vagyonából a tagnak juttatott vagyonrész, ez másra is átruházható.

EGYÉNI VÁLLALKOZÓ

 

Egyéni vállalkozás – meghatározott kivétellel, pl. mezőgazdasági termelés – vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. A vállalkozói igazolványt az okmányirodák adják ki. Képesítéshez kötött tevékenység esetén a vállalkozó, családtagja, vagy alkalmazottja bizonyítványának hiteles másolatát is be kell adni. Az egyéni vállalkozónak személyesen közre kell működnie a vállalkozásban. Korlátlan felelőssége van, a vállalkozása tevékenységéért teljes vagyonával felel. Törzstőkével nem kell rendelkeznie. A Számviteli törvény hatálya nem terjed ki rá, adózását a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza.

 

 

ADÓZÁS

 

Adót a közkiadások pénzügyi forrásainak biztosításához, a törvényekben, rendeletekben meghatározott módon kell fizetni. Ilyen közkiadások pl. az oktatás, az egészségügy, a sport és kulturális szolgáltatások, az ország védelme, utak, árvízvédelem, szennyvíztisztítás, rendőrség stb. Az adózással kapcsolatos feladatokat a 2011. január 1-ével létrehozott Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) szervei, illetve helyi adók esetében az önkormányzat jegyzője látja el. A NAV a személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó, a társasági és osztalékadó, a jövedéki adó, energiaadó, regisztrációs adó, vám, illetékek, környezetvédelmi termékdíj, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, munkaadói és munkavállalói járulék, játékadó, valamint más adók módjára megfizetendő közterhek esetében illetékes.

Bejelentési kötelezettség

Az adózó köteles az adóköteles tevékenység megkezdését, személyes adatait, valamint a vállalkozásra vonatkozó adatokat, ezek változását bejelenteni. Ha ezt elmulasztja, mulasztási bírságot szabhatnak ki rá. Adóköteles tevékenységet csak adószámmal (közösségi adószámmal) vagy adóazonosító jellel rendelkező adózó végezhet, amit bejelentkezéskor az állami adóhatóság ad ki. Bejelentkezés: 1) Az egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet folytató magánszemély a területileg illetékes okmányirodánál a vállalkozói igazolvány kiadására irányuló kérelmének – elektronikus úton történő – benyújtásával. 2) A cégbejegyzésre kötelezett személy a cégbejegyzés iránti kérelmének a Cégbírósághoz történő benyújtásával. 3) Az egyéni vállalkozói igazolványhoz nem kötött vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély vagy cégbejegyzésre nem kötelezett személy (pl. alapítvány, egyesület) közvetlenül az állami adóhatóságnál. Az adózó ezután a tevékenysége megkezdése előtt bejelenti az adóhatósághoz könyvvezetésének módját, tulajdonosainak, vezető tisztségviselőinek adatait, a szükséges engedélyek megszerzését, pénzforgalmi bankszámlájának számát, azt, hogy munkáltató-e stb. A helyi adó fizetési kötelezettséget a helyi önkormányzat felé kell bejelenteni. Az adóhatóság adószámot ad az egyéni vállalkozónak, ami a vállalkozói igazolványon tüntetnek fel. Adóazonosító jelet kap a magánszemély, aki jövedelemmel rendelkezik és adókötelezettség terheli. Jövedelmet csak akkor lehet kifizetni, ha az adószámot közlik a kifizetővel. Az adószámot, illetve adóazonosító jelet minden, az adózással összefüggő iraton fel kell tüntetni, pl. számlákon, szerződéseken. 15 napon belül nyomtaványon be kell jelenteni minden változást, pl. azonosító adatok, tevékenység megszüntetése, értékhatárt elérése stb.

 

Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás

Az adózó nyilvántartásokat köteles vezetni, melyeket a számvitelről, az adózás rendjéről és az egyes adónemekről szóló törvények szabályoznak. A nyilvántartásokat folyamatosan kell vezetni, ezek szolgálnak az adó kiszámítására. Aki elmulasztja vagy a valóságtól eltérően vezeti, mulasztási bírságot kell fizetnie. Amennyiben az adózó nem ad számlát vagy nyugtát, és az adóhatóság ezt észleli (pl. próbavásárlás során), mulasztási illetve adóbírságot szab ki. Ha ez többször is előfordul, az adóhatóság be is záratathatja bizonyos időre az üzletet, az üzemet stb.

 

Adómegállapítási kötelezettség

Az adó megállapítása történhet:

1) önadózással: a jogi személyek általában önadózással állapítják meg adójukat. Magánszemélyek is lehetnek önadózók, ha egyéni vállalkozók vagy áfa alanyok, vagy az összevont adóalapba tartozó jövedelmük utáni adót nem a munkáltató állapítja meg, mivel pl. önálló tevékenységből származó jövedelemmel is rendelkeznek. Önadózás esetében az adózó számítja ki kötelezettségét, illetve támogatási igényét, és azt közli az adóhatósággal. Az adóhatóság csak akkor intézkedik, ha jogsértést tapasztal. 2.) munkáltatói/kifizetői adómegállapítással/levonással: megállapítja az adót, levonja a kifizetésből, majd befizeti az adóhatóságnak, pl. a munkáltató, a kifizető. 3.) adóbeszedéssel: az adófizetésre kötelezett beszedi és befizeti, pl. idegenforgalmi adó. 4.) hatósági adómegállapítással: az adózó közlése alapján a hatóság állapítja meg (építményadó) vagy adózó erre irányuló nyilatkozata alapján a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján kiszámítja, majd adóbevallást küld az adózónak, akinek azután azt aláírva vissza kell juttatnia azt adóhatóság részére (egyszerűsített adóbevallás).

Az önadózó, ha bevallásában hibát követ el és később észreveszi, önellenőrzés beadásával, adóhiány esetén önellenőrzési pótlék fizetésével korrigálhat. Ilyenkor nem kell más szankciótól tartania. Ha az adóhatóság ellenőrzése mutatja ki az adóhiányt, adóbírságot szab ki, ami alapesetben az adóhiány 50 %-a, azonban a 200 %-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Az adóhatóság mérlegeli a körülményeket és ez alapján dönt a bírság mértékéről. Ha az eltitkolt adót be sem fizették, késedelmi pótlékot is kell fizetni az adott időszakra.

 

Az adó bevallása

Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja, akkor is kötelező, ha az adó befizetésre került. Bevallásra az adóhatóság nyomtatványt rendszeresít. Bevallást meghatározott időszakonként kell tenni, gyakoriságát az adó nagysága, a tevékenység végzésének formája határozza meg. Adóbevallást kell beadni rendkívüli esetekben is, pl. az előtársasági időszakról, az adóköteles tevékenység megszüntetésekor.

 

Nyilatkozattételi kötelezettség

A számla valódiságának megállapítása céljából az adóhatóság felszólíthatja a számlán feltüntetett eladót, hogy tegyen nyilatkozatot a számla kibocsátásának körülményeiről.

 

Adatszolgáltatási kötelezettség

Az adóhatóság az adózó által szolgáltatott adatokat nyilvántartja, megőrzi, és jogosult azokat ellenőrizni. A bejelentett adatokat összehasonlítja a munkáltató, a hitelintézet, a kifizető, az adókedvezmény, az adómentesség igénybevételére jogosító igazolás kiállítója stb. által szolgáltatott adatokkal, így vigyázni kell, hogy csak is helyes összegeket szerepeltessünk.

 

Adó és adóelőleg fizetési kötelezettség

Az adózó a törvényben meghatározott esetekben és rendszerességgel adót és adóelőleget köteles fizetni. Amennyiben az adózó a bevallott adót határidőre nem fizeti meg, automatikusan késedelmi kamatot számít fel az adóhatóság.

Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét, költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adószámlán adónként, költségvetési támogatásonként tartja nyilván az adatokat, külön számlája van az Egészségbiztosítási Alapnak és a Nyugdíjbiztosítási Alapnak. Befizetéskor külön számlára kell az egyes tételeket utalni, befizetni. Ha az adószámla tartozást vagy túlfizetést mutat, az adóhatóság magánszemélynek augusztus 31-ig, más adózóknak október 31-ig értesítést küld az egyenlegről. Az adózó fizetési könnyítést kérhet, ha a fizetési késedelem nem róható fel neki. Magánszemély esetében szociális, vagyoni, jövedelmi viszonyokra tekintettel mód van az adó, a pótlék és a bírság mérséklésére, elengedésére. Nem magánszemély esetében kivételes méltányosságból csökkenthetik a bírság és a pótlék összegét, ha ennek megfizetése a tevékenységet veszélyeztetné.

 

Ellenőrzés

Az adóhatóság ellenőrzi az adózással kapcsolatos jogszabályok betartását, pl. leltár, próbavásárlás, számlák, könyvvezetés felülvizsgálata. Egyszerűsített ellenőrzés esetén a rendelkezésére álló adatokat és a benyújtott bevallást veti egybe.

 

Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)

2003. január 1-jétől került bevezetésre. Célja, hogy a kisvállalkozók adminisztrációs terheit csökkentsék. Az evá-t majdnem minden, két éve működő 30 millió bruttó bevétel alatti vállalkozás választhatja az rt. kivételével. A bevételi határt két – az eva választását megelőző – pénzügyi évben egyaránt nem lehet majd meghaladni. Az áfás bevétel 15 százalékát jelentő eva minden központi közterhet helyettesít, a bért terhelő adó és a járulékok kivételével. Ha az áfás bruttó bevétel év közben haladja meg a 30 millió forintot, a vállalkozás automatikusan kiesik az evá-s körből.

 

Társasági adó

Alanya a gazdasági társaság. Az adókötelezettség kezdete a társasági szerződés közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének a napja. Az adó mértéke a pozitív adóalap 19 %-a. Ha az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő 5 évben az adóalapját csökkentheti. A kezdés +3 év veszteségével az 5. adóévet követően is csökkentheti az adóalapot. A mezőgazdaságban a negatív adóalappal az előző két év nyereségét is lehet csökkenteni önellenőrzéssel. Az adóalapot úgy kapjuk meg, ha a vállalkozás eredményét módosítjuk különböző tételekkel. Például növeljük a nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségekkel, tehát az adót ez után is meg kell fizetni, hiába számoltuk el költségként. Csökkenteni lehet viszont az adóalapot, pl. szakmunkásképzés esetén, korábbi munkanélküli foglalkoztatásakor 12 havi TB összegével, a kutatás-fejlesztés költségével, legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű foglalkoztatása esetén a munkabér 50%-ával, de legfeljebb a minimálbér 50 %-ával, mikro- és kisvállalkozások esetében az adóévi beruházás értékével, de maximum 30 millió forinttal stb. A vállalkozások évközi adóbevallást kötelesek készíteni és adóelőleget fizetni. Ha az előző évi fizetendő adó 5 millió forintnál több volt, ezt havonta kell megtenni a következő hó 20. napjáig, különben negyedévente, a negyedévet követő hó 20. napjáig.

A társasági adóról az adóévet követő év május 31-ig kell bevallást tenni.

 

Személyi jövedelemadó (szja)

A magánszemélyek jövedelmének adókötelezettségét szabályozza. Az adókötelezettség a bevételszerző tevékenység megkezdésének, vagy a bevételt eredményező jogviszony keletkezésének napján kezdődik. Az adó alapját a bevételből kell kiszámítani. A törvény szerint a jövedelem számítása során a bevétel összegét a törvényben meghatározott költséghányaddal csökkenteni lehet, azaz a bevétel összegét csökkenthetjük a vele szemben elszámolható költségekkel.

Költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzésére, a naptári évben ténylegesen kifizetett kiadás minősül. A magánszemély sok esetben választhat az elszámolás módjai között, azonban tevékenységének jellege, bevételének nagysága ezt a választást behatárolja.

A mezőgazdasági tevékenységet végző választhatja: a) gazdasági társaságként adózást, b) egyéni vállalkozókénti adózást, c) az adómentességet (az őstermelő vagy az átalányadózó kistermelő), ha bevétele nem éri el a 250 ezer forintot, d) tételes költségelszámolást, bevételét csökkentheti egyes kedvezményekkel, (például szakmunkástanuló képzése, munkanélküli vagy csökkent munkaképességű foglalkoztatása esetén), és a költségekkel, majd ezen összeg 40%-át kistermelői költségátalány címén igazolás nélkül elszámolhatja, igazolt költségein felül. Jövedelme az összevont adóalap része, sávosan adózik. Adója és a könyvelői díja után maximum 100 ezer forint adókedvezményt vehet igénybe. e) 10% diktált költségátalányt választhat a mezőgazdasági kistermelő (a bevétel 10%-a a költség). Jövedelme az összevont adóalap része, sávosan adózik, maximum 100 ezer forint adókedvezményt vehet igénybe. f) átalányadót választhat a mezőgazdasági kistermelő. A növénytermesztés adóalapja a bevétel 15%-a, az állattenyésztésé a bevétel 6%-a. Az adókulcs az adóalap nagyságától függően növekszik.

Szellemi tevékenység jövedelme esetén tételes költségelszámolással vagy 10% költségátalány elszámolásával lehet a jövedelmet meghatározni, ami az összevont adóalap része. A falusi vendéglátásból származó adómentes évi bevétel értékhatára 400 ezer forint. Az egyéni vállalkozói kivét az egyéni vállalkozó által személyes munkavégzés címén a vállalkozásból kivett összeg. A vállalkozó ez után fizeti a járulékokat. Nem minősül munkabérnek, tehát nem lehet utána adókedvezményt igénybe venni.

Az egyéni vállalkozó választhat: 1) Jövedelem szerinti adózást. A bevételből levonják a költségeket – az egyéni vállalkozói kivétet is –, a bevételt csökkentheti még például a kutatás fejlesztés költsége, az adóévi beruházás összege, stb. Ha az adóalap negatív, 5 évre elhatárolható. Az adó az így kapott eredmény 18%-a. Az adó összegét térségi kedvezmények is csökkenthetik. 2) Átalányadózást adóévenként választhat, ha nem áll munkaviszonyban, és a megelőző adóévben bevétele nem haladta meg a 4 millió forintot valamint az áfában az alanyi adómentességet választotta vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat. Üzleti, kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozónál az átalányadózás választásának feltétele, hogy ne legyen munkaviszonyban és megelőző adóévben bevétele ne haladja meg a 18 millió forintot. Adóköteles jövedelmét átalányadózás esetén vélelmezett költséghányad alkalmazásával számítják ki, mely attól függ, hogy milyen tevékenységet végez, főállásban vagy kiegészítő tevékenységként végzi és mennyi az éves adóalap. Ha az értékhatárt év közben átlépi, megszűnik a jogosultság. Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve az amortizációt és a korábban elhatárolt veszteségből évente 20%-ot. 3) A tételes átalányadót a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja, mértéke szobánként és évenként 24 ezer forint.

Az egyéni vállalkozó a negyedévet követő hó 12-ig adóelőleget köteles fizetni.

Az adózás utáni vállalkozási jövedelemből kell kiszámítani az osztalékalapot. Az egyéni vállalkozó pénztartalék számlát nyithat, s ha nem alkalmaz átalányadózást vagy tételes átalányadózást, a tartalékolt pénz éves átlagos állománynövekedésével csökkenti osztalékalapját, míg a pénztartalék csökkenésével növeli azt. Az osztalékalapból 20%-kal adózik a vállalkozói kivét jegybanki alapkamat kétszeresével számított összege. Ezen összeg feletti rész 35%-kal adózik és 11% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni utána. Például az osztalékalap 120 ezer forint, a jegybanki alapkamat 9%, a vállalkozói kivét 600 ezer forint, akkor 108 ezer forint után kell 20% adót fizetni (a 600 ezer 18 %-a), és 12 ezer forint után 35 % osztalékadót, valamint 11 % egészségügyi hozzájárulást.

Az egyéni vállalkozó pénztárkönyvet vagy naplófőkönyvet köteles vezetni. Az önálló tevékenységet folytató magánszemély, valamint a mezőgazdasági őstermelő, ha jövedelmét a bevételeiből költséghányad vagy jövedelemhányad alkalmazásával számolja el, bevételi nyilvántartást vezet. Költségnyilvántartást is kell vezetnie annak, aki jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg.

 

Általános forgalmi adó (áfa)

Az adó alanya minden személy, szervezet, mely belföldön termelést vagy szolgáltatást végez, az egyéni vállalkozó, bt., kft. stb. Az adófizetési kötelezettség alól kivételt csak az alanyi és tárgyi adómentes értékesítés képez. Az adó terhét az eladó, a számla kibocsátója továbbhárítja a vevőre. Az adóalany vevőként a vásárolt termék, szolgáltatás számláján szereplő áfát fizeti meg. Az adóalany – az adófizetési kötelezettség függvényében – havonta, negyedévente vagy évente adóbevallást nyújt be, amiben a felszámított adó és az általa megfizetett adó különbözetét elszámolja. Nem lehet az áfát levonni a gépjárműhasználat költségei, az ingatlan beruházás, az éttermi, szállodai számla, a parkolás és az útdíj után se. Bizonyos feltételek megléte esetén az adót vissza lehet igényelni. Az áfa mértéke a főszabály szerint 27 százalék, a törvény mellékletében felsorolt esetekben, pl. bizonyos termékek (gyógyszer vagy könyv forgalmazása/behozatala) esetében 5 százalék, illetve bizonyos cukrászipari termékek esetében pl. 18 %. Az a személy, aki/amely áfa köteles termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végez, a bejelentkezéssel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a) kizárólag tárgyi adómentes értékesítést végez (pl. termékimport, oktatás, lakóingatlan áfát feltüntetni, felszámítani nem lehet, a beszerzések utáni áfát költségként számoltja el, b) adóalanyiságot választ, c) alanyi adómentességet választ. Az adóévet megelőző évben a bruttó árbevétele nem haladta meg a 2 millió forintot, illetve átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a 4 millió forintot, és a gazdasági tevékenységének székhelye vagy az állandó lakhelye belföldön van. Az összeghatárnál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet tárgyi adómentes termékértékesítésből, valamint mezőgazdasági tevékenységből származik. Ha az adóköteles értékesítést tárgyévben kezdi meg, az árbevétel értékhatárt időarányosan kell figyelembe venni. Például október 1-jén indul, akkor 500 ezer forint az értékhatár. Megszűnik az alanyi adómentesség, ha az árbevétel meghaladja év közben az értékhatárt. d) tételes adóelszámolás helyett az adómegállapítás melyik különleges módját kívánja alkalmazni.

Üzleti, kiskereskedelmi tevékenység: az adóalany elszámolandó adóját a továbbértékesítésre beszerzett termékek adókulcsonkénti részaránya alapján határozza meg. Kereskedelmi szálláshelyadási tevékenység: az adó mértéke a ténylegesen elért bevétel 6,8%-a. Választható, ha a bejelentés adóévében és az azt megelőző évben e tevékenységből származó bevétele nem haladja meg időarányosan a 4 millió forintot. Mezőgazdasági termelés: ha a termelő maga állítja elő a terméket és annak értékesítését nem kiskereskedelmi tevékenységként végzi, a felvásárló állít ki számlát: A számlában az eladó javára kompenzációs felárat számít fel. Különbözet szerinti adózás: amennyiben az adóalany áfa fizetésére nem kötelezett személytől, vagy a különbözeti adózást választó személytől továbbértékesítésre, bizományosi értékesítésre vásárol, pl. műalkotást. Az adó mértéke az eladási és felvásárlási ár különbségének 20%-a.

Az Áfa-törvény rendelkezik a számlaadási kötelezettségről is. Egyszerűsített számlát kell kiállítani, ha a vevő készpénzzel vagy készpénz helyettesítő eszközzel fizet és számlát kér. Nyugtát kell adni, ha a vevő nem kér számlát, kivétel, pl. az újság- és folyóirat árusítás. Számlát kell adni, ha a vevő később fizet. Számlát helyettesítő okmányt lehet számla, egyszerűsített számla helyett kiállítani, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, pl. árucsere, ellenérték nélküli átadás történt, vagy a vevő előleget fizet. A számla, egyszerűsített számla, nyugta tartalmi követelményei szigorúan meghatározottak, ezeket szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni. A feltüntetett adatok valódiságáért a kibocsátó a felelős.

 

Helyi adók

Helyi adót az önkormányzat a törvényben meghatározott módon, illetékességi területén szedhet, bevezetéséről dönthet. A helyi adó lehet: a) vagyoni típusú: telekadó, építményadó; b) kommunális adó: magánszemélyek adótárgyak után, vállalkozók a foglalkoztatottak létszáma alapján, idegenforgalmi adó; c) iparűzési adó: állandó tevékenység esetén az adóalap (nettó árbevétel csökkentve az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével, és a közvetített szolgáltatásokkal) a törvény mellékletében meghatározottak szerinti mértékű.

 

Társadalombiztosítás

1) Egészségügyi hozzájárulás: a tételes Eho-t a létszám alapján kell fizetni, 5.100 Ft/hó, táppénz idejére nem kell fizetni. Százalékos mértékű Eho, például a mezőgazdasági kistermelőnél az átalányadó 27%-a, a tételes költségelszámoló őstermelőnél az átalányban megállapított jövedelme utáni 15%. 2) Nyugdíjbiztosítási járulék: a foglalkoztató fizeti az alkalmazott adóelőleg köteles jövedelme után 18%-ot. 3) Egészségbiztosítási járulék: a foglalkoztató fizeti az alkalmazott adóelőleg köteles jövedelme után 11%-ot. 4) Táppénzkiadások: a munkáltató viseli a táppénz 1/3-t és az első 15 nap betegszabadságot. 5) Nyugdíjjárulék: a biztosított fizeti (kivéve a nyugdíjas), a jövedelem 8%-a, maximum a bruttó átlagkereset kétszerese után. 6) Egészségbiztosítási járulék: a biztosított fizeti (kv. a nyugdíjas), a jövedelem 3%-a.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelem, a társas vállalkozás tagja a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelme de legalább a minimálbér után fizeti a járulékokat. Ha a vállalkozás mellett legalább heti 36 órát dolgozik, nappali tagozaton tanul, vagy nyugdíjas, nem kell járulékot fizetnie (kivétel a nyugdíjasnak 5% baleseti járulékot).

 

Jövedéki adó

Ásványolaj (pl. gázolaj, benzin stb.), alkoholtermékek (pl. sör, bor, likőrök, pezsgő stb.), dohánygyártmányok (cigaretta, fogyasztási dohány stb.) előállítása, importálása esetén kell fizetni.

A kereskedelmi, gazdasági gondolkodásból és cselekedetekből épülnek fel emberi életek, családok, városok, országok, az egész emberi világ, amelyben minden egyetlen csúcs-gondolatban fut össze, Kálvin János jelmondatában: Soli Deo Gloria! – Egyedül Istené a dicsőség!