TÖRŐ GÁBOR-A sport és a turizmus támogatottsága Magyarországon

Arra kaptam felkérést, hogy előadásomban a sportban és a turizmusban történt változásokat és eredményeket vázoljam fel, az elmúlt két esztendő tükrében. Ehhez azonban szükséges a múltba hajló eseményekről is szólnom, melyek kicsit kapcsolódnak az előbb elhangzott előadáshoz, melyet dr. Fodorné dr. Nagy Sarolta professzor asszony tartott.

Tudjuk, hogy 1998-2002 között, az első Orbán-kormány a sportot saját miniszteri szinten irányította. A Medgyesi-kormány pedig próbálta ezt továbbvinni, a sportminisztere Gyurcsány Ferenc, a minisztérium államtitkára pedig Mesterházy Attila volt. Majd 2004-ben, amikor megpuccsolták Medgyesit, Gyurcsány Ferenc lett a miniszterelnök, akinek az egyik lépése az volt, hogy megszüntette a Sportminisztériumot. Egy idő múlva elindultak a felelősségre vonások a gazdálkodás tekintetében, melynek eredményeképpen Zuschlag jelenleg is börtönbüntetését tölti, mivel jogerősen elítélték.

Ilyen állapotban vettük át a kormányzást 2010-ben. Még nem állt fel a kormány, de választanunk kellett, hogy azonnal csődöt jelentünk, vagy pedig megpróbálunk olyan intézkedéseket hozni, amelyek elindítják az ország kivezetését a gazdasági és a morális válságból. A gazdasági válságról nem szólnék, azonban a morális válságra utalva, kapcsolódnék Professzor asszony előadásához.

Még nem állt fel a kormányunk, de már megkezdtük az első olyan lépések megtételét, amelyek a nemzeti egységet próbálták erősíteni a kettős állampolgárság törvényével, amelyet a Nemzeti Összetartozás törvényének a megalkotása követett. Majd elindult egy alkotmányozási folyamat, melynek eredményeképpen 2011. április 25-én ki lett hirdetve Magyarország új Alaptörvénye, amely azt gondolom, erősítette a magyarságot abban – határokon belül és túl is –, hogy összetartozzunk és egy erős nemzetté válhassunk. Ha az említett törvényeket a parlament felállása után nem hozzuk meg, azt gondolom, akkor a támadások nem érik a mi közösségünket olyan állapotban, hogy az új magyar kormányt a békemenet meg tudta volna védeni. Emlékszünk, egy szombati napon volt a békemenet, hétfőn pedig a miniszterelnök úr tárgyalni ment Barossoval – teljesen más volt a felállás, más perspektíva állt az államfő előtt azzal, hogy félmillió embert tudhatott maga mögött, a kormánya mellett.

E rövid felvezetéssel azokra az előzményekre és körülményekre szerettem volna utalni, amelyek munkánkat meghatározták. A Sport- és Turizmus Bizottság tagjaként, e témakörről szólnék. Előadásom anyaga 2010-től szinte napjainkig felöleli az eltelt időszakot, mind a sport, mind pedig a turizmus területén.

A következőkben a sportról szeretnék szólni. A kormány, ahogy azt az elmúlt időszak bebizonyította, kiemelt stratégiai ágazatként kezeli a sportot. Ennek megfelelően, a magyar sport központi költségvetési támogatása a 2010. évi 16,3 milliárd forintról 2011-ben – az egyes tárcáknál megjelenő sportcélú eredeti költségvetési előirányzatot tekintve – több, mint 31 milliárd forintra emelkedett, amelyet a 2012-re sikerült szinten tartani.

A versenysport támogatása több, mint egy milliárd forinttal nőtt a 2010-es évhez képest, 2011-ben 3 355,9 millió forint volt. Az összeg a 2012-re a londoni olimpián és paralimpián való részvétel támogatásával tovább emelkedett. A kormány nem csupán visszaadta az előző kormány által korábban elvont, olimpiai és paralimpiai felkészülésre szánt 700 millió forintot, hanem ezt az összeget beépítette a 2011. és a 2012. évi költségvetésbe is, sőt további egy milliárd forint támogatást biztosított a sikeres szakmai felkészülésre.

Fontos célkitűzése a kormányzatnak a kiemelt jelentőségű nemzetközi sportesemények hazai megrendezésének támogatása. Ennek érdekében egyrészt anyagilag támogatta az elmúlt két év ilyen eseményeinek megrendezését, másrészt kormánygaranciát nyújtott a sikeres pályázatok érdekében.

A 2011-es sportköltségvetésben stratégiai szerepet kapott az utánpótlás-nevelési feladatok támogatása. Az erre a célra fordított költségvetési forrás az előző évhez képest csaknem 25%-kal, 1 646,9 millió forintra emelkedett, amelyet 2012-ben sikerült szinten tartani. A többletforrás az egymásra épülő utánpótlás-nevelési rendszerek, illetve az utánpótlás-nevelés szakmai feladatellátásának korosztályonkénti összehangolását célozza, valamint kiemelten kezeli a sportiskolai rendszert.

A költségvetésben, 2011-ben megjelenő 2,2 milliárd forintos új tétel az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítását és a Magyar Labdarúgó Szövetség utánpótlás-nevelési feladatainak ellátását segítette. A kiemelt labdarúgó utánpótlás-nevelési központok akadémiai rendszerének fejlesztése 2011-ben 1,8 milliárd forint, 2012-ben 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre. E forrás felhasználásával kiépül a magyar sporttehetségek kiválasztásának és folyamatos nyomon követésének rendszere, amely egyben alapját képezik az uniós szinten is szorgalmazott sportolói életpálya-modell bevezetésének. 2011-ben további 400 millió forintot, 2012-ben pedig 200 millió forintot biztosítottunk a Bozsik Program, vagyis a legnagyobb tömegbázissal rendelkező labdarúgás utánpótlás-nevelési rendszerének fejlesztésére. Mindezek mellett a kormány támogatja a FIFA 2012. évi kongresszusának Budapesten történő megrendezését, amely kiemelt jelentőségű sportdiplomáciai esemény.

A szabadidősport 2011-es költségvetési előirányzata az előző évhez képest 25%-kal, 591,4 millió forintra nőtt. Az Orbán-kormány visszaadta a 2010-ben zárolt 156 millió forint összegű támogatást, e mellett további 144 millió forintot biztosít a szabadidősport támogatására. A többletforrás hatékony egészségfejlesztési és egészség-tudatosságot népszerűsítő projekteket támogat, amelyek célja a szabadidős sporttevékenységen keresztül megvalósuló egészségmegőrzés, illetve prevenció. 2012-ben a szabadidősportra fordítható központi költségvetési forrás valamelyest csökkent, azonban megnőtt a területre fordítható európai uniós források felhasználásának lehetősége, így összességében tovább nőtt a sport ezen szegmensében felhasználható támogatás.

A Nemzeti Együttműködés Programja kiemelten kezeli a diákolimpiák versenyrendszerét és az egyetemi sportot is, ennek megfelelően az iskolai-, diák és felsőoktatási sport költségvetési támogatása ugyancsak közel 25%-kal, 285,2 millió forintról 335,2 millió forintra emelkedett, amely 2012-ben ugyanazon a szinten maradt.

A fogyatékossággal élők sportjának a támogatása a Magyar Para­limpiai Bizottságon (MPB) keresztül 2011-ben több, mint a duplájára emelkedett az előző évekhez képest, így a 2012. évi Londoni Paralimpiai Játékokra történő felkészülés biztosított, tekintettel arra, hogy az előző évi források mértékét sikerült az idei évben is megtartani.

A sportfinanszírozási rendszer átalakult: egycsatornás támogatási rendszer, hatékonyabb, transzparens forrásfelhasználás épült ki.

A 2010 júliusában elfogadott, a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény a magyar sport támogatóinak, illetve abba beruházóknak adó- és illetékkedvezményeket, a sportolóknak és sportszakembereknek pedig kedvezőbb adózási lehetőséget biztosít. A törvény adómentessé tette az olimpiai járadékot, valamint intézményrendszertől függetlenül adómentessé vált a Gerevich Aladár Sportösztöndíj, a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a közreműködő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális alapon nyújtott támogatás, illetve az eredményességi támogatás. A szabályozási környezet módosításának eredményeként a hivatalos sportolók, sportszakemberek, sportmunkatársak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai szerint adózhatnak valamennyi sportágban. Az Európai Bizottság jóváhagyását követően, sporttelepek megszerzése, fejlesztése érdekében lehetőség nyílik illetékkedvezmények igénybevételére.

A rendszerváltás óta nem sikerült még a kormányzatnak olyan jelentős előrelépést tenni a sportfinanszírozás területén, mint a Nemzeti Együttműködés Kormányának. Az öt látvány-csapatsport (labdarúgás, vízilabda, kosárlabda, kézilabda, jégkorong) támogatását biztosító társasági adótörvény módosításával és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok elfogadásával az államháztartás alrendszerein belüli alternatív források bevonásának lehetősége nyílt meg a területen.

A kedvezményezettek utánpótlás-nevelési, versenyeztetési feladataik ellátására, tárgyi eszköz beruházásra, valamint személyi jellegű ráfordításokra és képzési költségek finanszírozására fordíthatják a támogatásokból befolyó forrásokat.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 2012. január 1-jén hatályba lépő módosításai, valamint a sportcélú társasági adókedvezményre épülő sporttámogatási rendszerrel összefüggő forrás-felhasználási, ellenőrzési feladatok megfelelő és hatékony ellátásának biztosítása céljából megkezdte működését az átalakított és a látvány-csapatsport támogatásának ellenőrzése szempontjából jelentősen megerősített Nemzeti Sport Intézet. Az NSI a meghatározott feladatait egy húszfősre tervezett humáninfrastruktúrával kívánja megvalósítani.

A látvány-csapatsport támogatás rendszerében a források felhasználását egy szigorú, kétlépcsős, szakmai és pénzügyi megvalósíthatósági vizsgálat és ellenőrzési mechanizmus követi. A közigazgatás szervezeti rendszerében három szakaszból álló ellenőrzési és monitoring rendszer került kialakításra.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény újraszabályozásának társadalmi egyeztetése az Országház Felsőházi termében 2011. május 3-án indult. A parlamenti nyílt napon közel négyszáz szakember vett részt.

A Sportért Felelős Államtitkárság közreműködésével megvalósuló széleskörű előkészítő munka eredményeként, 2012. január 1-jén hatályba lépett a Sporttörvény átfogó módosítása. A módosítás során, a kormányzati és nem-kormányzati sportfeladatok meghatározása és a hatáskörök telepítésénél a sport civil jellege markáns előtérbe helyezésének igénye lépett fel. A szervezeti átalakítás következtében, a korábbi öt köztestület feladatait immár a magyar sport egyetlen köztestületeként a Magyar Olimpiai Bizottság látja el. A működés, gazdálkodás transzparenciája érdekében a törvénymódosítás az ernyőszervezettel kapcsolatban rendelkezik a felügyelő bizottság, a könyvvizsgáló alkalmazási kötelezettség és az ügyészségi törvényességi ellenőrzés legfontosabb szabályairól is.

A sport szervezeti és intézményi kereteinek alapvető átalakításán túl, a törvénymódosítás javaslatot tett a civil feladatellátást előtérbe helyező, alapvetően a sportági stratégiai fejlesztési koncepciók, sportágfejlesztési tervek, programok alapján kidolgozott, a magyar sport fejlesztését és fejlődését segítő sportfinanszírozási rendszer kialakítására, a sport állami támogatásának új alapokra helyezésére is. A módosítás további alapvető célja volt a Sportstratégiában foglalt, törvényi szabályozást igénylő célkitűzések teljesítése, a sport különböző területei (utánpótlás-, és versenysport, szabadidősport, diák- és hallgatói sport fogyatékosok sportja) együttműködésének ösztönzése, valamint a jogszabály módosítást igénylő jogalkalmazási, gyakorlati problémák rendezése. A módosítások végső célja az volt, hogy a szakmai műhelyek és programok az eddigieknél intenzívebb, stabilabb és a gazdasági lehetőségek függvényében növekvő támogatást kapjanak, úgy az élsport, mint az utánpótlásképzés, vagy a szabadidősport és az iskolai sport területén is.

A módosítás sportszervezeti szintet érintő kiemelt része, hogy megteremti az úgynevezett kiemelt sportegyesületi státusz sportszakmai feltételeit és ehhez olimpiai ciklusra szóló, garantált finanszírozást rendel, bevezeti a köznevelési típusú és az egyesületi jellegű sportiskola új, oktatási ágazati szabályokhoz szervesen illeszkedő definícióját, továbbá biztosítja az utánpótlás-sport területén működő alapítványok közvetlen tagsági részvételét a szövetségek munkájában.

Összességében, módosításokkal a korábbiaknál lényegesen egyszerűbb, átláthatóbb, ugyanakkor hatékonyabb sportigazgatási és irányítási szervezetrendszer jött létre, biztosítva, hogy a kormány által stratégiai ágazatnak tekintett sportszféra stabil működéssel és megalapozott fejlesztési programokra támaszkodva láthassa el társadalmi feladatait, a megnövelt támogatások odaítélése és folyósítása ugyanis a jövőben csak kellő mélységben kidolgozott és a sportági szövetségek által elfogadott tervek alapján történhet.

A Nemzeti Együttműködés Programjában foglaltaknak megfelelően, a mindennapos testnevelés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénnyel 2012 őszétől kezdődően, felmenő rendszerben bevezetésre kerül, amely régóta húzódó feladata volt az oktatás- és a sportirányításnak. Szükséges intézkedésről volt szó, ezt az egészségfelmérések, tanulói egészségmagatartás vizsgálatok adatai is igazolják. A gyermekek 75%-a kizárólag a testnevelés órák keretében végez bármilyen sportjellegű testmozgást, ami önmagában nem alkalmas a korosztály egészséges mozgásigényének biztosítására. A jogszabály alapján az iskola feladata a nappali rendszerű iskolai oktatásban megszervezni a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, iskolai sportkörben való sportolással, versenyszerűen végzett sporttevékenységgel váltható ki. A mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően, felmenő rendszerben kell megszervezni.

A sportegészségügy fejlesztése a sportigazgatás kiemelt jelentőségű feladata. Éppen ezért, a Sportért Felelős Államtitkárság már 2010 őszén megkezdte a szakmai egyeztetéseket az Egészségügyért Felelős Államtitkársággal egy hatékony sportegészségügyi ellátásszervezés bevezetéséről, valamint egy olyan sportbiztosítási rendszer kialakításáról, amely biztos finanszírozási hátteret nyújt a sérült sportolók magas színvonalú szakorvosi ellátására.

A Sportért Felelős Államtitkárság részt vesz a sportrendezvények biztonságával kapcsolatosan a nézőtéri erőszak megfékezésére létrejött szakértői bizottság munkájában, valamint az ORFK keretei között működő Minősítő Bizottság tevékenységében is. A szakértői bizottságok keretei között – nagyrészt az Államtitkárság kodifikációs javaslatainak és szakmai indokoltságának átvételével – került kidolgozásra a „sport huliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat.

Az Államtitkárság az éves költségvetési törvények által biztosított pénzügyi keretek függvényében elkészítette a sportszféra állami támogatását biztosító, sportcélú állami támogatásról szóló miniszteri rendeleteket.

Az elmúlt kétéves időszakban az állami sportirányítás fejlesztéspolitikai vonatkozásban is szemléletet váltott, és szisztematikus munkával feltérképezte az EU strukturális alapjai által 2011-2013 között finanszírozott, a támogatás sportcélú felhasználását lehetővé tevő konstrukciókat.

Több, mint 12 milliárd forintos keretösszeggel sportcélú fejlesztéseket (is) támogató pályázati lehetőség nyílt meg az Új Széchenyi Terv – Gyógyító Magyarország – Egészségipari Programjában, a Regionális Fejlesztési Operatív Programok Turisztikai szolgáltatások fejlesztése című támogatási konstrukcióban, ahol a fejlesztési forrásokra sportcélú turisztikai szolgáltatást kínáló jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli non-profit gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint kft. és rt. formájában működő non-profit gazdasági társaságok pályázhatnak.

A Dél-alföldi Operatív Program „A régió lakosságának egészségtudatos életmódját támogató civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése” című konstrukciójához is szakmai segítséget nyújtott az állami sportirányítás. A konstrukció specifikus célja „a lakosság, elsősorban a gyermekek és a fiatalság fizikai aktivitásának nevelése és szabadidős sporttevékenységének elősegítése a régiós civil és non-profit szervezetek támogatott tevékenységein keresztül.” A kiírás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 2011-2013 évben 456 millió forint volt, melynek elnyerésére egyesületek és alapítványok pályázhattak a régióban.

Megjelenés előtt áll a Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.4. kódszámú Innovatív iskolák fejlesztése című pályázati konstrukciója, amely keretében évtizedek óta először nyílik majd lehetőség, országosan kb. 16 milliárd forint keretösszeg terhére a mindennapos testnevelés bevezetését támogató tartalmi fejlesztések (testnevelés és sport műveltségterületet érintő pedagógus továbbképzések és mozgásprogramok) megvalósítására. A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt mindennapos testnevelés megvalósítását segítő köznevelési sportlétesítmény-fejlesztési program első lépéseként – az EU 2020 stratégiában megfogalmazott és a sport társadalmi befogadást elősegítő funkciójához igazodva – várhatóan még idén megvalósulhat két régióban – Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön – az oktatási intézmények egészségnevelési célt szolgáló létesítményegységeinek fejlesztése is, szintén kb. 15 milliárd forint közösségi forrás segítségével.

Fontos kiemelni a kormány céljait a sportinfrastruktúra és létesítményfejlesztés területén is. Az elsősorban a versenysport központi infrastruktúráját biztosító állami létesítmények közül, az olimpiai központok fenntartása és működtetése a magyar sport működése szempontjából alapvető feladat. Az állami sportvagyonnal történő hatékonyabb gazdálkodás érdekében a 2011 évben történt profiltisztítás eredményeképpen, a tartósan állami tulajdonban tartandó, úgynevezett stratégiai sportlétesítmények (olimpiai központok, valamint egyéb kiemelt sportfeladatokat ellátó létesítmények) fejlesztésének, működtetésének feladatát a Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alá tartozó Nemzeti Sportközpontok, mint költségvetési szerv látja el, az egyéb állami tulajdonú sportlétesítmények kezelését pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. portfoliójába tartozó, 100%-ban állami tulajdonú gazdasági társaság, a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. látja el. Az egyéb állami sportlétesítmények egységes koncepció keretében történő hasznosítása érdekében a komplex ingatlan-, valamint létesítmény-felmérés 2011-ben megtörtént. Jelenleg folyamatban van az önkormányzati, valamint egyéb tulajdonú sportcélú létesítmények/ingatlanok felmérésének előkészítése is. 2011-ben szintén elvégzésre került a korábban állami tulajdonban lévő, az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény alapján ingyenesen tulajdonba adott, a tulajdonszerzéstől számított tizenöt évig elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlanok állapotfelmérése, valamint műszaki és sportcélú hasznosításának ellenőrzése.

A sportlétesítmény-fejlesztési prioritások között legfontosabb a Budapesti Olimpiai Központban található Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei integrált rekonstrukciója, amelynek eredményeképpen a sportesemények mellett egyéb szabadtéri rendezvények céljára is felhasználható lesz, és a multifunkcionális hasznosítás segítségével fenntarthatóan működtethető.

Több éves előkészítés eredményeképpen, a terület fejlesztésére vonatkozóan számos koncepció került kidolgozásra, végül a kormány döntött az „Istvánmező” átfogó rekonstrukciójáról.

Szintén kiemelt fontosságú ügyként kezeltük a Nemzeti Kajak-Kenu és Evezős Olimpiai Központ fejlesztését, melyre a kormány 2011-ben 450 millió forintot biztosított. A beruházás a tavalyi évben lezárult, ez által a 2011-es Gyorsasági Kajak-Kenu Világbajnokság sikeresen megrendezésre kerülhetett.

A 2014-es Vízilabda Európa-bajnokság rendezési jogának elnyerésével, illetve a pályázat sikere érdekében a kormány vállalta, hogy a 2014-es Vízilabda Európa-bajnoksághoz szükséges állami sportlétesítményeket (a Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központ uszodáit) a vagyonkezelő révén 2012-2013 között felújítja. A szükséges létesítmény-fejlesztés költsége 795,276 millió forint. A létesítmények felújítása a vízilabda Európa-bajnokságtól függetlenül is időszerű.

Külön kiemelésre méltó a Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukciója, amelynek keretében a megyei jogú város stadionja, multifunkciós – közösségi, valamint utánpótlás- és versenysport célra egyaránt alkalmas – létesítményként fenntartható üzemeltetésűvé válik. E létesítmény alkalmas lesz arra, hogy itt játsszák le a jövőben az elmúlt évtized legsikeresebb Bajnokok Ligája és Európa Liga résztvevő Debreceni Vasutas SC mérkőzéseit, sőt az UEFA hivatalos versenyrendszerébe tartozó egyéb nemzetközi labdarúgó mérkőzéseket is.

A 2011. évi költségvetésben 400 millió forint állt rendelkezésre, amely forrás fedezetet nyújtott a projekttársaság működési költségeire, valamint az előkészítő munkálatok megkezdésére. 2012-ben a rekonstrukció II. ütemének a megvalósítására 3,750 milliárd forint költségvetési forrás áll rendelkezésre. Az ütemterv szerint, 2012 második felében kezdődhet meg a stadion rekonstrukciója és előreláthatólag 2014 tavaszán nyitómérkőzést játszhat a DVSC az új debreceni stadionban.

A 2002-ben megkezdett Stadion-rekonstrukciós Program, majd az ezt 2004-ben módosító Stadion-korszerűsítési Program a magyar labdarúgás infrastruktúrájának fejlesztését, a sportlétesítmény-ellátottság javítását tűzte ki céljaként. A Stadion-korszerűsítési Program egy részének folytatásaként a nézőtéri erőszak visszaszorítása, illetve megelőzése érdekében a 2011-es évben megkezdődött a Sportbiztonsági Projekt, melynek keretében a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III.31.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó, a Magyar Labdarúgó Szövetség által, illetve az MLSZ versenyrendszerében szervezett mérkőzésnek helyt adó sportlétesítmények műszaki, infrastrukturális és biztonságtechnikai fejlesztése folyamatban van. A fenti projektre a 2012. évi költségvetésben – a 2011 évhez hasonlóan – 960 millió forint áll rendelkezésre.

Miután a mintegy 8000 hazai sportlétesítmény túlnyomó többsége helyi önkormányzati tulajdonban van, ezek megfelelő fenntartása és fejlesztése a lakosság egészségmegőrzése és a helyi közösségek kohéziójának erősítése szempontjából is stratégiai kérdés.

Tekintettel arra, hogy a 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben bevezetjük a mindennapos testnevelést, a köznevelési intézmények sportcélú létesítményeinek – sportudvarok, tornaszobák, tornatermek – fejlesztésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Ehhez – az európai uniós forrásokon kívül – a központi költségvetési támogatások jól fókuszált felhasználása is hozzájárulhat. A 2011. évi költségvetési törvényben az iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra fejlesztésére, felújítására központosított előirányzat állt rendelkezésre, melynek keretösszege 2,3 milliárd forint volt. E program folytatásaként a 2012. évi költségvetési törvény az önkormányzati feladatellátást szolgáló hasonló fejlesztésekre 500 millió forint áll rendelkezésre, melyre 2012. április 2-ig lehetett pályázatot benyújtani.

Végül, röviden szólok a turizmus területén történt változásokról és eredményekről. A KSH adatai alapján a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma összességében 2011-ben stagnálást mutatott, 2012 első négy hónapjában azonban már növekedés tapasztalható. Különösen a külföldi vendégek (+8,3%) és a vendégéjszakák száma (+9,3%) emelkedett erőteljesen a tavalyi év hasonló időszakához képest.

A kereskedelmi szálláshelyek bruttó bevételei tavaly 3%-kal, idén január-áprilisban pedig 8,5%-kal emelkedett. 2011-ben összesen 7,6 millió vendég 19,4 millió vendégéjszakát töltött el a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma 2010-hez képest 1,5%-kal nőtt, a vendégéjszakák száma pedig 0,6%-kal csökkent. Lényegében tehát a vendégforgalom stagnált 2011-ben, ami mögött a külföldi forgalom növekedése és a belföldi forgalom ezzel nagyságrendileg azonos csökkenése figyelhető meg. 2011-ben 6%-kal több külföldi vendég szállt meg kereskedelmi szálláshelyeinken, és ott 3%-kal több éjszakát töltött el, mint egy évvel korábban.

A külföldi vendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van. A három legnagyobb küldő-országunk továbbra is Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság. A hagyományos nagy küldő-piacaink közül valamelyest hátrébbszorult Olaszország és Franciaország, miközben Csehország, Lengyelország, Románia és Oroszország egyre jelentősebb szerephez jut. 2011-ben az orosz vendégek 20%-kal több éjszakát töltöttek el Magyarországon, mint egy évvel korábban.

A belföldi forgalom már évek óta azonos súllyal járul hozzá a teljes forgalomhoz. 2011-ben a vendégek 52%-a volt belföldi, akik a vendégéjszakák 49%-át adták. Tavaly a belföldi vendégszám 2,4%-kal, a vendégéjszaka szám pedig 4,3%-kal esett vissza 2010-hez képest. A szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 3%-kal emelkedett 2010-hez képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2011-ben összesen 245 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíj-bevétel 136 milliárd forint volt.

A 2012 január-márciusi időszakban a kereskedelmi szálláshelyek igénybe vevő vendégek száma (1,29 millió fő) összességében 0,6%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (3,15 millió éjszaka) 2,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A külföldi vendégek számában (607 ezer fő) 5,1%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számában (1,6 millió éjszaka) pedig 7,7%-os növekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest.

A belföldi vendégek száma (684 ezer fő) 3,0%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (1,55 millió éjszaka) 2,6%-kal csökkent a tavalyi év január-márciusi időszakához képest.

A belföldi vendégforgalom élénkítését szolgálta a SzépKártya 2011 évi bevezetése. A kártya rendszere 2012. január 1-jétől jelentősen átalakult. A rendszer átalakítása az egész béren kívüli juttatási rendszer felülvizsgálatának és átalakításának részeként valósult meg. A változások vezérfonala az volt, hogy a korábbiaknál élesebben válasszuk el egymástól a gazdaságfejlesztési, a szociálpolitikai és az öngondoskodást szolgáló juttatási elemeket. A gazdaságfejlesztési célú (a turizmusban, a vendéglátásban működő, illetve egyéb rekreációs és egészségmegőrző szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások forgalmát élénkítő) juttatások a Szép Kártyába integrálódtak. A Kártyára kedvezményes adózás mellett utalható éves keretösszeg 450 ezer forint lett. A Kártya felhasználásának korábbi szálláshelyhez kötöttsége megszűnt, és a továbbra is egy darab plasztik kártya mögött három, eltérő felhasználási körű alszámla áll: 1) szálláshely alszámla (225 ezer forint éves kerettel), 2) vendéglátás alszámla (150 ezer forint éves kerettel), 3) szabadidő alszámla (75 ezer forint éves kerettel). A hazai turizmus élénkítése érdekében lehetővé tettük, hogy szálláshely szolgáltatásért bármelyik alszámláról lehessen fizetni. A Kártya népszerűsége a várakozásokat meghaladóan futott fel az év első négy hónapjában. A cafeteria rendelések még jelenleg is zajlanak, így a számok hétről-hétre emelkednek. Május végéig már mintegy 633 ezren igényeltek Szép Kártyát, 621 ezer munkavállaló pedig már kézhez is kapta azt. Több mint 16 ezer munkáltató adta dolgozóinak ezt a juttatást. A három kibocsátó vállalat pedig 27.300 elfogadóhellyel rendelkezett. A kártyákra május végéig 32 milliárd forintot töltöttek fel. A legnépszerűbb a vendéglátás zseb, a teljes összeg több mint a felét (54,%-át) erre töltötték fel. További 32% jut a szálláshelyre, és 14% a szabadidő zsebre.

2007 és 2013 között az Új Széchenyi Terv keretében közel 340 milliárd forint EU-s forrás állt rendelkezésre turizmusfejlesztésre. Ebből már 220 milliárd forintról döntés is született és 200 milliárd forintra szerződést is kötöttek. Idén várhatóan a teljes fennmaradó összegre megjelennek a pályázatok. A program végére a támogatásokkal közel 500 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg a turisztikai szektorban.

Elindult a Gyógyító Magyarország Program. A korábbinál sokkal intenzívebben kell építeni az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségügyi turizmusra, illetve a többi egészségipari ágazattal való szinergiára. Ennek iránymutatást a Gyógyító Magyarország-Egészségipari Programja. A turizmus fejlesztését 2020-ig meghatározó irányát az Új Széchenyi Terv jelölte ki. A Gyógyító Magyarország-Egészségipar Program központi eleme a termálvízkészlet komplex hasznosítása, illetve a rá épülő termékek és szolgáltatások egységes rendszerbe foglalása, és kormányzati prioritássá tétele mind a fejlesztés- és támogatáspolitikában, mind a marketing terén.

Az egészségipar-fejlesztés egy olyan „nemzeti ipar” kifejlesztését tűzte ki célul, amely a hazai természeti és humán erőforrásokra épít és ez által stratégiai előnyt biztosítanak számunkra. Az elmúlt évben elkészült a turizmusfejlesztés-stratégia vitairat, amelyek társadalmi vitájára 2011. július-augusztusában került sor. A turizmusról és vendéglátásról szóló törvénytervezet célja a turizmus és vendéglátás önálló, a két szektor közötti szoros kapcsolaton épülő, egységes szemléletű keretszabályozása. A tervezet szabályozza a turizmussal és vendéglátással kapcsolatos állami, területi és regionális feladatokat, a turisztikai szolgáltató tevékenységek és vendéglátás fejlesztésének pénzügyi forrásait, a tevékenységek gyakorlásának szabályait és a záró, valamint felhatalmazó rendelkezéseket. A törvény tervezett hatálybalépése 2013. január 1-je. A törvény elfogadásával a turizmus és vendéglátás kikerülne a kereskedelmi törvény hatálya alól. A szerzői jogi törvény módosításának köszönhetően a vendéglátó üzletekre és szálláshelyekre vonatkozó 2013. évi díjszabás tervezet véleményezési eljárásban, tekintettel a véleményezésre való jogosultság küszöbértékeinek csökkenésére, a korábbiakhoz képest jelentősebb mértékben vehetik ki a részüket a vendéglátást, valamint a szálláshely-szolgáltatást képviselő szakmai szervezetek, amely véleményezés során a tényleges igénybevétellel összefüggésben képviselt, kihasználtság alapú jogdíjfizetési rendszerre történő átállásra is javaslatot tehetnek.

A szolgáltatások minőségi színvonalának javítását a nemzeti tanúsító védjegyrendszerrel tartjuk megvalósíthatónak. A falusi szálláshelyekre, vendégszoba/vendégház/apartman típusú szálláshelyekre, a kempingekre és üdülőházakra 2010 óta működő, állami tulajdonú tanúsító védjegy van bejegyezve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalnál. E minősítések keretében eddig 141 falusi szálláshely, 14 vendégszoba/vendégház 8 kemping, 2 üdülőtelep szerezte meg a védjegy használati jogosultságot.

Folyik a Turisztikai Desztináció Menedzsmentjének regisztrációja. A jelenlegi állapot szerint 85 kérelem érkezett be és 66 regisztrált szervezet van. Ezek közül 61 helyi szervezetként, 5 pedig térségi szervezetként működik. Az év elején megalakult a Balatoni Regionális TDM Szövetség. A regionális TDM szervezetek regisztrációjának feltételeit a turizmusról és vendéglátásról szóló törvény elfogadását követően dolgozza ki a tárca. A TDM-ek összefogják, és ez által megtöbbszörözik a turizmus-fejlesztéssel kapcsolatos beruházásokat.

Újraindult a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program. 2011 áprilisában – másfél éves előkészítő munka eredményeként – útjára indították az Országos Fogászati Turizmus Fejlesztési Programot. Az Új Széchenyi Terv is kiemelten kezeli az ágazatot, amely 60-70 milliárd forint éves bevétellel büszkélkedhet.