NEGYEDÉVSZÁZAD ÜZENETE – JUBILEUM ELŐTT ÉS UTÁN

Dr. Ujszászy Kálmán és dr. Szabó Zoltán professzor urak – a pataki teológia professzorai – 80 évvel ezelőtt indították útjára a felnőttképzésnek azt a formáját, melyet a Magyar Népfőiskolai Collegium magáénak vall és követ. Az MNC Elnöksége ebből az alkalomból megkoszorúzta a Magyar Népfőiskolai Collegium emléktábláját, a sárospataki teológia udvarán, valamint elhelyezték az emlékezés virágait Ujszászy Kálmán és Szabó Zoltán alapító atyák sírjára is.

Méltó folytatása volt ez az 1835-ben, Makfalváról indult népfőiskolai mozgalomnak. Bár sokan szeretik elfelejteni a Makfalván történteket, mégis vissza kell utalnunk mind arra, ami akkor és ott történt. Makfalva székely emberei, báró Wesselényi Miklóstól kaptak lehetőséget arra, hogy képezzék fiataljaikat a „jobb ember, jobb hazafi” alapelv alapján. Makfalva református presbitériuma, 2014-ben hat hektáros zöld területet ajánlott fel a magyar Kormány felé, azzal, hogy ún. zöld beruházással egy központi népfőiskolai intézmény jöjjön létre. A népfőiskola fejlesztés a makfalvi felajánlással együtt, kormány-döntésre vár. A Népfőiskolai Collegium részéről, a Kormány számára előkészített anyagban, az MNC elnöksége javaslatot tett egy csángó, egy királyhágómelléki, egy felvidéki, egy kárpátaljai, egy délvidéki és két magyarországi népfőiskolai központ, zöld beruházással történő beruházására.

Ma is fontos számunkra az a lelki erő, ami megtartotta a magyarságot és lendületet adott a tevékenységhez Makfalván 1835-ben és Sárospatakon 1936-ban. Ahhoz, hogy széles társadalmi alapra épüljön a társadalmunk, a népfőiskola kiváló munkát végezhet, a felnőttek, a középkorúak és az idősebbek körében, egyaránt. Mert csak így lesz a magyar társadalom a jó emberek sokasága, az emberek egyszerű többségét meghaladóan.

A jó emberek sokaságának pedig, ma nincs könnyű feladata. Úgy kell szembenézni a nem egyszer trágár, valótlanságokat állító kisebbséggel szemben, hogy látható legyen az igazság győzelme. A belső viszályokat szítók tábora ugyan létszámában jóval kevesebb, mint az áldozatot hozóknak a létszáma, de valójában „fecseg a felszín és hallgat a mély”. Lehetne itt sorolnunk azokat az igazságtalanságokat, amelyeket nemzetünk ellen ma is elkövetnek a perc-emberkék határon innen és túl egyaránt, de ezzel igazából nem oldódna meg a probléma.

A Magyar Népfőiskolai Collegium mint mindig, 2016-ban is arra törekedett, hogy minél többekhez juttassa el szavait azokról az igaz gondolatokról és tényekről, amelyek a nemzetet a hazugságok ellenére is, előrébb viszik. A balatonlellei előadókat ebben az évben is ilyen szempontok alapján kerestük meg, hogy szóljanak az anyaországi és a határon túli résztvevőkhöz. Napjaink egyik legégetőbb kérdése, a migráns-kérdés. Az ügyben megkerestünk jelentős egyházi vezetőt (Ft. Csűry István püspök), újságíró-főszerkesztőt (Bencsik András), jogász-politikust (ifj. Lomnici Zoltán), stb.

A jelen kiadvány, igyekszik ezekre a problémákra a legpontosabb választ megadni. Így üzentünk mi Balatonlelléről Brüsszelnek, de üzentünk a Kárpát-medence magyarságának is, azért, hogy minél teljesebb képet kapjon mindenki arról a veszélyről, amit a más kultúrájú, más nyelvű, más vallású, idegen hagyományú nép-csoport Magyarországon való letelepedése jelentene. Hisszük, hogy az előadások hallgatói, meggyőződésünk szerint, ezekkel a gondolatokkal gazdagodva, helyt tudtak állni lakóhelyükön és ismeretségi körükben.

A migráns-kérdést a keresztyén hit szempontjai alapján is vizsgálták az előadók, hiszen az utóbbi időben sokan rosszindulatúan félremagyarázták a keresztyénség felelősségét, ebben a kérdésben. Ft. Csűry István püspök rámutatott, hogy a migránsok bejövetele, a Bibliából jól ismert tolvajok behatolásához hasonló, akik minden kérés és bejelentés nélkül törtek be vagy akarnak betörni országunkba. A bibliai Jó Pásztor hangját ismeri a nyáj és követi őt. Míg a tolvaj elől elmenekülnek és védelmet keresnek.

Az előadások egy része, a csángókkal foglalkozott (Csoma Gergely). Ez azért fontos, mert a Népfőiskolai Collegium immár hét éve foglalkozik a csángókkal, személyesen meglátogatva mintegy 27 települést. A szakirodalom ugyanakkor, moldvai magyaroknak nevezi őket és sokak szerint, a csángó jelző ragadvány-név, mely némelyek szerint bántó, rájuk nézve. Jelen ismereteink alapján, ők az etelközi magyarok leszármazottai és sokkal helyesebb, ha moldvai magyaroknak hívjuk őket – ahogy ezt a jelenlevők kérték is.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke napjaink székely feladatairól szólt, arról a küzdelemről, amelyet a székely nép az autonómia elnyeréséért folytat. Nagyon fontos volt az ifjúság nevelése szempontjából, a közneveléssel és az oktatással kapcsolatos előadások elhangzása (Tőkéczki László, Hoffmann Rózsa, Heltai Miklós).

Az előadások összefoglaló címe: „Szemed előre tekintsen!” – melyben kifejeződik az a feladat, amit napjainkban végeznünk kell azért, hogy mind inkább erősödjön a magyar nemzet és mind inkább összefogjon a világ magyarságával. Az előadások közös célja az volt, hogy ezekkel a szellemi feltöltődésekkel, a résztvevők otthon, családjuk és ismerőseik körében tegyenek bizonyságot arról a megtartó erőről, amelyet a Gondviselés Istene, az előadásokon keresztül is, megadott számukra.

A Magyar Népfőiskolai Collegium ezzel a szellemiséggel köszönte meg a sárospataki alapító atyáknak azt a heroikus munkát, amivel Trianon után a magyar szellemiséget megőrizték és amivel a Magyar Népfőiskolai Collegium is készül, a 2017-ben tartandó, 25. évi jubileumi konferenciájára. Kellett az az erőforrás, ami átsegített bennünket is azokon a nehézségeken, amelyekkel itt és most nekünk kell megküzdeni, amelyekben napjaink apró győzelmei vannak, mert tudjuk, hogy annak az útnak, amelyen ma járunk, nincs alternatívája.

Negyedszázad üzenete

TARTALOMJEGYZÉK

 

CSŰRY ISTVÁN » Ima a nemzetemért

KÖVÉR LÁSZLÓ » Előszó

BALOG ZOLTÁN» Beköszöntő 

LEZSÁK SÁNDOR » Érték, sikerélmény, veszélytudat

FÜSTI-MOLNÁR SZILVESZTER » A Magyar Népfőiskolai  Collegium és a Bodrog parti Athén

HORKAY LÁSZLÓ » Amikor a tövis helyén ciprus nő…

KIS BOÁZ » Számadás negyedszázadról

IANCU LAURA » Ének

ÚJSZÁSZY KÁLMÁN » Népfőiskola, Sárospatak 

BODNÁR ÁKOS » 25 éves a Magyar Népfőiskolai Collegium

BÖRZSÖNYI JÓZSEF » Egy néppé lesztek…

BOJTOR ISTVÁN » Népfőiskola Göncruszkán és Fonyban

TŐKÉCZKI LÁSZLÓ » A magyar oktatás lehetőségei és jövője

POMOGÁTS BÉLA » Nemzeti integráció – nemzeti irodalom

LENTNER CSABA » Gondolatok a Népfőiskolai Collegium  jubiláló közönségéhez

HELTAI MIKLÓS » Önismeret, dialógus, nevelés

NYISZTOR TINKA » Hagyományőrzés Pusztinán  a XXI. században

HALÁSZ PÉTER » „Hej ha én is, én is, köztetek lehetnék…”

IZSÁK BALÁZS » Székely önkormányzatok harca  az autonómiáért

HARANGOZÓ IMRE » A műveltség a helytállás segédeszköze…

HORVÁTH ERZSÉBET » A népfőiskolák újraindulása

IANCU LAURA » Petrás Incze János

GÁBOR FELICIA » Csángóság

LACZKÓ GABRIELLA » Pataki üzenet a Magyar  Népfőiskolai Collegiumnak

KÓKA ROZÁLIA » „Örülök, hogy bár ennyit  tehettem a falunkért…”

CSOMA GERGELY » Népfőiskolai összejövetelek Moldvában

SZABÓ DÁNIEL » Visszatekintés – előretekintés

GONDOS BÉLA » A Népfőiskolai Collegium határainkon túl 

LÁSZLÓ ILDIKÓ » Magyarságmentő misszió szolgálatában

VARGA ISTVÁN » Moldvai csángó magyar népdalok

BODROGAI GYULÁNÉ » Magyar írás-olvasás tanítása  Moldvában 

ILLÉS JENŐNÉ » Várandós, csecsemő- és gyermekgondozás,  nevelés Csángóföldön 

KALMÁR JULIANNA » Egészségügyi ismeretek

LOCKER LÓRÁND » Gyógyítás – gyógyulás…

KELEMEN GÁBOR » Értékek a hagyományokban

PÁL LÁSZLÓ » Hasznos tanácsok földműveléshez

KATONA KITTI » A sport és az egészség kapcsolata

GÁBOR FELICIA » Szabadság

CÖVEK ILONA » Élsz-e még Sztárai népe? 

VARGA GYÖRGY » Háborúban és békében – Csúzán 

HALÁSZ DÁNIEL » Magyarságmentés a Szerémségben

GÁBOR LAJOS » Népfőiskola Szepsiben

BÉRES LÁSZLÓ » A Népfőiskolai Collegium Kárpátalján

TŐKÉS ANDRÁS » Keresztyén minőség és a népfőiskola

ANTAL-VAJDA JÁNOS » Népfőiskolai képzés Forrófalván

VASS IMRE » Népfőiskola régen és ma – Makfalván

DUMA-ISTVÁN ANDRÁS » Mai csángó sors 303

SZAKÁLL ZSOMBOR » A mindennapok reménységében…

BÉRES LÁSZLÓNÉ » Népfőiskolai Egyesület Szendrőládon

KIS CSONGOR » A váci népfőiskola társadalmi szerepe

DEGOVICS ISTVÁN » Népfőiskolai Egyesület Gartán

BARTOS SÁNDOR » Fótiak a népfőiskola munkájában

ÚRHÁZY-KIS STELLA BEÁTA » A Magyar Népfőiskolai  Collegium a Kárpát-medencei ifjúság körében

KIS BOÁZ » A csákvári népfőiskola, mint az MNC elődje

NAGY LENKE » Zárszó