A Népfőiskolai Collegium szervezésében, az elcsatolt magyar területeken 2018. december 7-8-9-től kezdve Népfőiskolai Napokat tartottunk.
Ezeknek a programoknak az volt a célja, hogy az erőszakkal elcsatolt magyarjainak bátorítást és biztatást adjunk, ezért hivatkoztunk több alkalommal az I. világháború befejezésének 100. évfordulójára és a Trianoni diktátum jövőbeni évfordulójára.
Azért mentünk, hogy hangsúlyozzuk az ott élő magyaroknak a nemzeti összetartozás tényét. Ezt azzal is kiemeltük, hogy a Pécsi L. Dániel által készített, Kárpát-medencei címerekből mindegyik előadási napon kiállítást szerveztünk (35 címer), ahol elmondtuk, hogy ezekkel a magyar címerekkel, amelyek ugyan a határon túli településeket jelzik, virtuálisan egyesítjük az egész nemzetet.
Jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy a jelenlevők reménységgel tekintenek a trianoni évforduló felé és bíznak egy pozitív megoldásban, amelynek során valamilyen szinten tovább erősödik a magyar-magyar kapcsolat.
A Meghívóban a magyar címer mellett, feltüntettük az adott magyar terület címerét is és így valójában egy dekoratív Meghívót adtunk az emberek kezébe.
Mindegyik programunkon elhangzottak olyan versek, amelyek az összetartozást és az igazságtalan trianoni döntést hangsúlyozták.
Meleg Vilmos, a Nagyváradi Magyar Színház színművésze szavalta Juhász Gyula: Trianon című versét, Sajó Sándor: Magyarnak lenni és József Attila: Nem, nem soha című versét.
Szidiropulosz Archimédesz és dr. Szakály Sándor szintén ebben a volumenben szóltak a jelenlevőkhöz, Trianonról.
Mindegyik településen igehirdetések hangzottak el, amelyben kértük a Gondviselés Istenét, hogy segítse meg a magyar nemzetet.
Elég forró hangulatban voltunk Nagydobrony-Szernye településeken, hiszen a nyelvtörvény okozta nehézségek és a választási előkészületek hangulata érezhető volt a jelenlevőkön. A nagydobronyi és a szernyei programunkon jelen volt az ungvári konzulok közül: Berkecz Jánosné és dr. Loppert Balázs. Felvidéki konferenciánkon előadást tartott Köteles Ágoston, aki könyvét mutatta be, több száz oldalon leírva a felvidéki magyarok I. és II. világháború utáni szenvedéseit.
A programokat Dinnyés József dalszerző éneke tette változatossá. Megítélésünk szerint, a legtöbb segítség a meglátogatottak közül, a horvátországi magyarok számára kellene, hiszen az ott levő református lelkészek, Kettős János szuperintendens vezetésével, élet-halál harcot vívnak minden egyes lélekért. Ezért volt jelentős a Magyarországon politológus pályára készülő Hordósi Dániel előadása, aki a lehetőségeket tárta fel, a megmaradás szempontjából.
A fiatalok megszólítása, az előadásokon kívül, a terem-labdarúgáson keresztül valósult meg, ahol a Csákvári Népfőiskola, illetve a felcsúti Letenyei János Szakközépiskola csapatai játszottak, az adott terület fiataljaival.

Feltétlen folytatni szeretnénk ezt a munkát más területeken is.

dr. Kis Boáz
üv. elnök