A bankok a kezdetekhez hasonlóan ma is az emberek kereskedelemhez, termeléshez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó pénzügyi igényeit elégítik ki. Míg azonban korábban csak a vagyonosok, a királyi és főúri családok igényeit szolgálták, mára már mindenki számára elérhetővé, sőt mindennapi szükségletté váltak.

Kezdetekben a banki tevékenység pénzváltásra, illetve pénz és egyéb értékek – pl. arany – őrzésére korlátozódott. Kialakulásának igénye a kereskedelmi tevékenységből fakadt, amikor a cserekereskedelmet áru-pénz kereskedelem váltotta fel.

A fejlett bankszektor kialakulásával folyamatosan nőtt a bankok száma és közöttük a verseny az ügyfelek megszerzéséért. A versengés a termékek és szolgáltatások, valamint azok árának széles skáláját eredményezte.

Pénzügyi szolgáltatással nem csak bankok foglalkozhatnak, hanem olyan egyéb vállalkozások is, amelyek az ehhez szükséges engedéllyel rendelkeznek. Ez a tevékenység komoly tőkét, szaktudást és infrastruktúrát igényel. Bár léteznek kisebb befektetéssel, hitelnyújtással foglalkozó cégek, ezek fizetőképessége, az alkalmazottak szaktudása sok esetben nem nyújt kellő biztonságot. Hitelfelvételkor meg kell fontolni, hogy érdemes-e  olyan helyről pénzt felvenni, ahol a hitelelbírálás esetleg könnyebb, mint a bankoknál, a hitel díjai, fedezetei viszont jóval kedvezőtlenebbek és szerencsétlen esetben akár a hitelfelvevő teljes anyagi romlásához vezethetnek.

Befektetésnél a befektetett összeg hozamánál még fontosabb a biztonság, az, hogy a befektetést nem fenyegeti a pénzügyi szolgáltató esetleges fizetésképtelensége.

A bankrendszer

Egy ország bankrendszerének központi intézménye a nemzeti bank, amely országonként különbözőképpen szabályozva, de általánosságban bankjegykiadással, tartalékolással, kereskedelmi bankok működésének ellenőrzésével és a kormányzat finanszírozásával foglalkozik.

Magán- és vállalati ügyfeleket szolgálnak ki a kereskedelmi bankok és egyéb hitelintézetek, amelyek jó része ma már más pénzügyi szolgáltatókkal együttműködve univerzális szolgáltatást nyújt. Tevékenységük az együttműködésnek köszönhetően a klasszikus banki szolgáltatásokon túl a lízing, értékpapír ügyintézés, nyugdíjtakarékosság, biztosítás, stb. területére is kiterjed.

Speciális finanszírozást nyújtanak a kormányzat, illetve tőkeerős vállalkozások által létrehozott bankok: ilyenek például a kormánygaranciás, állami támogatott hiteleket folyósító, nagy állami vállalatokat finanszírozó bankok, autógyártó cégek magánbankjai, amelyek első sorban autólízing- és hitelügyletekkel foglalkoznak, stb.

Végül léteznek még a korlátozott tőkeerővel, korlátozott termékskálával rendelkező egyéb hitelintézetek. Ezek tevékenysége elsősorban hitelezésre és betételhelyezésre terjed ki.

Banki szolgáltatások magánszemélyeknek

Nézzük most meg közelebbről, hogy mit nyújtanak a bankok a magánszemélyeknek:

A pénzforgalom fejlődésének iránya egyértelműen a készpénzkímélő fizetési módozatok felé mutat. A magán pénzforgalomban is fokozatosan felváltja a készpénzfizetést az átutalás és a bankkártyás fizetés. Az ok elsősorban a biztonság, hiszen így vásárláskor nem kell nagy összeget magunknál tartanunk, a megtakarításaink őrzésére pedig a szalmazsáknál sokkal jövedelmezőbb és biztonságosabb formák léteznek.

Magánszemélyek részére a bankok az alábbi szolgáltatásokat, termékeket nyújtják:

Általános számlavezetéshez kapcsolódó szolgáltatások:

Készpénz be- és kifizetése a bank pénztárán keresztül 

A magánszemély a banknál vezetett számlájáról a banki pénztári órákban készpénzt vehet fel, illetve készpénzt fizethet be, mely összegek a számlán terhelésre, illetve jóváírásra kerülnek

Valutaváltás a bank pénztárában

A magánszemély a bank pénztárában hazai valutát külföldi valutára válthat át és fordítva. Ezt turistaként egyes bankoknál úgy is megteheti, hogy nincs ott számlája, ez esetben viszont kedvezőtlenebb átváltási árfolyammal számol a bank – drágábban ad el és olcsóbban vásárol, mint számlával rendelkező ügyfelei esetében.

Értékmegőrzés, trezorszolgáltatás

Deviza átváltás bankszámlán keresztül – konverzió 

A bank ügyfele egy bizonyos devizanemben vezetett bankszámláján átváltást kérhet, az ott nyilvántartott pénznemről egy másik pénznemre. Az átváltott összeget egy, az átváltás devizanemében vezetett számlára teheti, vagy elutalhatja.

Átutalások teljesítése és jóváírása az adott ország devizanemében, valamint egyéb, a bank által jegyzett devizanemben

Az ügyfél a banknál vezetett bankszámlájáról egy, az általa megadott számlaszámú bankszámlára egy általa megadott összeget átvezettethet. A részére érkező összegeket pedig a bank a számláján jóváírja.

Állandó megbízások teljesítése

Állandó összegű és gyakoriságú díjak fizetését a bank az ügyfél által megadott paraméterek alapján rendszeresen elutalja egyetlen, a díjfizetések kezdetekor megadott megbízás alapján. Általában közüzemi megbízások teljesítésére használják, de használható megújuló betétlekötésre, lízingdíj fizetésre, hitel- és kamattörlesztésre, stb.

Inkasszók – azonnali beszedési megbízások – teljesítése, fogadása

Az ügyfél által kezdeményezett, vagy az ő számlája ellen benyújtott fizetési megbízások teljesítése, fogadása.

Bankkártya szolgáltatás

Kártyakibocsátó cég, vagy saját kibocsátású bankkártya forgalmazás, kártyához kapcsolódó szolgáltatások.

ATM-bankjegykiadó automata – szolgáltatás

Az ATM bankkártya-elfogadó hely, innen a bankkártyával annak tulajdonosa készpénzt vehet fel, fizethet be, telefonkártyát tölthet fel, stb. A szolgáltatások milyensége függ az ATM típusától, de az alapszolgáltatást, a készpénz felvételt mindegyik nyújtja.

Betétek, egyéb befektetések

A megtakarítások banki elhelyezésének legegyszerűbb formája a betétlekötés. A betét meghatározott összeg meghatározott futamidőre történő elhelyezése. Ez esetben a fizetendő kamat többnyire változatlan a futamidő alatt, így előre kalkulálható.

A magánszemély kockázatvállalási hajlandósága és a bank által nyújtott termékpaletta alapján a kockázatmentes befektetésektől a tőkeösszeget is kockáztatóakig sokféle befektetési lehetőség létezik. Lehet állami kibocsátású értékpapírokba, vállalati kötvényekbe, vállalati részvényekbe és az ezekből összeállított portfolióba pénzt invesztálni. Általánosságban elmondható, hogy a legalacsonyabb várható hozammal a kockázatmentes befektetések kecsegtetnek, míg a kockázatosabbak hozama a veszteségtől akár a befektetett tőkeösszeg megtöbbszörözéséig terjedhet. Minden esetben tájékozódni kell a várható kockázatokról, az esetleges veszteség lehetséges mértékéről – ezek mérséklésére léteznek tőkegarantált befektetési formák, ahol a kibocsátó az értékpapírba befektetett összeg visszafizetésére garanciát vállal.

Mielőtt egy befektetési formáról döntenek, gondolják végig, hogy mekkora összeget és milyen mértékben hajlandóak kockáztatni. Ne csak a várható bevétel lebegjen a szemük előtt, hanem gondosan mérlegeljék a várható kockázatokat is. Ha a megtakarításukból nem akarnak veszíteni, kizárólag kockázatmentes befektetésekben gondolkodjanak, pl. betét, állampapír, tőkegarantált papírok.

A különböző befektetési formákat a bankok egyéb értékpapírcégekkel együttműködve kínálják, illetve a piacon elérhetőek egyéb cégek által kínált befektetések is. Minden esetben érdemes meggyőződni a befektetést kínáló fizetőképességéről. A valószínűtlenül nagy hozamot ígérő befektetési ajánlatokat mindig fogadja a kellő kétkedéssel és körültekintéssel. A hitelekhez hasonlóan a befektetéseket is jó hírnevű pénzintézeteknél ajánlom. A befektetett összegekért ugyanis a befektetést kínáló a cége vagyona erejéig felel. Csőd esetén a befektetett összegek általában nem térülnek meg és a pereskedés hosszan elnyúló és kilátástalan procedúrája sem szokott teljes kártérítést eredményezni.

Hitelezés

Magánszemélyek részére a bankok országonként változó mértékben sokféle hitelterméket nyújtanak:

Ingatlan vásárláshoz, építéshez jelzálogkölcsönt, egyéb vásárláshoz szabad felhasználású hiteleket, folyószámlahitelt, biztosításfedezeti hitelt, bankkártyához kapcsolódóan hitelkártyát, stb.

Miről és hogyan érdemes tájékozódni a hitelfelvételt megelőzően?

Érdemes több bank hasonló hiteltermékét összehasonlítani az információkérés nem kerül pénzbe. Hasonlítsa össze a hitel feltételeit: ki veheti fel, milyen futamidőre, milyen fedezettel, milyen kamattal, milyen egyéb költségekkel. Ha a hitelfelvevő a bank által előírt kritériumoknak megfelel, hasonlítsa össze a hitel költségeit. Fontos tudnivaló, hogy a hitel költsége nem csak kamatból áll, bár a hirdetésekben többnyire ezt emelik ki. A teljes hiteldíj mutató részét képezi a kamaton túl minden egyéb költség, amit a hitel folyósítását megelőzően és azt követően fizetni kell. A költséget befolyásolja még, hogy a kamatokat és egyéb díjakat milyen gyakorisággal kell fizetni, valamint, hogy az előtörlesztés díjmentes-e. Ugyanolyan kamatszázalék mellet a havi kamatfizetés mindig drágább, mint a negyedéves, vagy még hosszabb periódusú kamatfizetés, a pénz időértéke miatt. Ha egy bizonyos összeget negyedévente kell fizetnem, jobban járok, mintha ugyanezt az összeget három részletben havonta fizetem ki, hiszen amíg nem kell a bankba befizetnem a pénzt, addig én használhatom.

Mielőtt a hitelfelvételről dönt, mindig gondolja végig, hogy mi lesz majd a hitel visszafizetésének forrása. Van-e olyan rendszeres jövedelme, ami fedezi a jövőbeni tőke- és kamattörlesztéseket, mennyire biztos ez a bevétel és várhatóan fennáll-e a hitel futamideje alatt.

Egyes országokban az állam bizonyos hiteltípusokhoz támogatást nyújthat. Ez a támogatás kiterjedhet a kamatfizetésre, a türelmi időre, a tőkeösszeg visszafizetésének garanciájára, stb. Érdemes ezekről a lehetőségekről tájékozódni, mert sokszor a piaci kondícióknál jóval kedvezőbb hitelhez juthatnak ily módon.

Többféle hiteltípus közül a hitelfelvétel célja alapján célszerű választani: ingatlan építéséhez, vásárlásához hosszúlejáratú hitelt érdemes felvenni, hiszen az építés, illetve a hitel visszafizetésének forrása hosszabb ideig tart. Kisebb értékű fogyasztási cikk vásárlásához a személyi hitelek a megfelelőek, ezek kevesebb fedezettel bíró, rövidebb futamidejű hitelek. Folyószámlahitelt a mindennapi kiadásokhoz érdemes igénybe venni, a visszafizetés forrása általában a rendszeresen a számlára érkező fizetés…

 

A biztosításról

Az őskorban nem volt magántulajdon, amit külön biztosítani kellett volna, de már az ókorban más volt a helyzet: kialakult a magántulajdon, amit meg kellett védeni. Létrejöttek a kezdetleges biztosítási formák is.

A régi Rómában találkozunk a tengeri szállítmány-biztosítás egyik ősi formájával. A középkorban természetbeni pótlást, vagy kártérítést nyújtottak a kárt szenvedett tagok részére. A kezdeti biztosítások, az ún. elosztó-kirovó rendszer alapján működtek. Ez azt jelentette, hogy veszélyközösség tagjainak kárát felosztották a társulás tagjai között, és a rájuk jutó hányadot kirótták az egyes tagokra.

A fejlettebb biztosításszerű tevékenységek, melyek a kereskedelem fejlődése során, főleg a tengeri kalózkodás veszélyének növekedésével jöttek létre, szállítmánybiztosító vállalkozások voltak. A mai értelemben nevezett tényleges biztosítási tevékenység csak az árutermelés és a pénzgazdálkodás fejlett fokán, a kapitalizmus viszonyai között fejlődött ki.

A termelésekben ugyanis mind nagyobb tőkék mozognak, így az abban anyagilag érintettek kénytelenek a vétlen károk ellen ún. biztosítási védelmet szerezni. Közgazdasági szükségletté vált tehát olyan szervezetek létrehozása, melyek a megnövekedett biztosítási igényeknek meg tudtak felelni.

A véletlen eseményekben rejlő törvényszerűségek felismerése révén, a nagy számok törvényének alkalmazásával, valószínűségszámítás alkalmazásával kialakult a biztosítás ma is érvényes formája.

Egymás után jöttek létre a magánbiztosítók, a biztosító részvénytársaságok, a XIX. században pedig a viszontbiztosító társaságok, biztosító konszernek. A modern technika fejlődésével sajnos együtt jár a veszély-lehetőségek növekedése.

A hagyományos tűz, szállítmány, élet, mezőgazdasági, jég, és állatbiztosítások mellett kialakultak a baleset és a felelősségbiztosítások különböző formái, továbbá a betöréses lopás, géptörés, értékpapír, hitel stb. biztosítások. A XX. században már valamennyi biztosítási ágazat, azon belül a biztosítási módozatok megtalálhatók. Mára már kialakult a piaci helyzetben a valós piaci felosztás. Az élet, illetve a vagyonbiztosítások viszonylatában folyamatos a verseny a gazdaságos tevékenységért.

A fentiekből látható, hogy a biztosítás egy kollektív pénztakarékosság, előre meghatározott biztosítási eseményekre, illetve a vétlen károk fedezetére. Azonos veszélynek kitett emberek, melyek a különböző veszélynemek csökkentésére, a biztosítási események, tehát a kockázat viselésére tömörülnek.

A biztosítás típusai

Vagyonbiztosítást az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt javára köti meg.

Felelősség-biztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt a károk megtérítése alól, melyért a jogszabály szerint felelős. (A károsult kártérítési igényét a biztosítási szerződés keretei között közvetlenül a biztosítóval szemben jogosult érvényesíteni.)

Az életbiztosítás olyan biztosítási szerződés, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott időpont (életkor, nyugdíj stb.) elérése. Az életbiztosítási szerződés kedvezményezettje az, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor – a biztosítási szerződésben foglalt rendelkezések szerint – a biztosító szolgáltatásának ( biztosítási összeg ) felvételére jogosult.

A biztosított életében esedékes szolgáltatás felvételére általában a biztosított jogosult, kivéve, ha kedvezményezettként mást jelölt meg. Ha a biztosítási esemény bekövetkezte után, de a biztosítási összeg felvétele előtt hal meg a kedvezményezett, úgy a biztosítási összeg a kedvezményezett örökösét illeti meg.

A biztosítások felmondása szabályozott módon, írásban történhet, a felmondási időn belül.

A biztosítási szerződések egy részét határozott időre kötik, s ezen idő eltelte után az automatikusan megszűnik. A biztosítási díjak meg nem fizetése is eredményezhet szerződés-megszűnést.

E tájékoztató – a teljesség igénye nélkül – a biztosítási alapismeretek egy töredékét, de hasznos részét tartalmazza.

A feltételekben vállaltak részletes megismerése a tényleges szerződés-kötések alkalmával, illetve a feltételek tanulmányozásával együttesen történhetnek.

Ebben nyújtanak – igény szerint – segítséget a biztosítások közvetítésével foglalkozó biztosítási szakemberek, akik megismerve a szerződést kötni szándékozó ügyfelek elvárásait 

A kockázat leküzdésének módja lehet a kármegelőzés, de kiszámíthatóan a biztosítási védelem megteremtése biztosítja garantáltan a károk fedezetét. A biztosítás által a kockázatok nagyobb része, pénzügyi következményei a biztosítókra hárulnak. A biztosítás a vagyon és jövedelembiztonság megvalósulását segíti elő, hiszen a cél a kár előtti állapot visszaállítása.

Biztosítás nélkül modern gazdaság nem tud létezni. A biztosítás gyakorlati haszna az, hogy a biztosítási díj ellenében védelmet kap a biztosított. A vállalkozás számára pedig a biztosítás a veszteség korlátozását, adott esetekben a megtérülését jelenti.

A kockázatok átvállalása akkor is előnyt jelent a biztosítottnak – ha tényleges kár nem történik – mert biztonságba érzi magát.

A biztosítások egyéni jelentősége – többek között – az, hogy megteremti a biztonságot, mert kár esetén biztosítás a károk fedezete. Olyan vagyonvédelmi lehetőség, mely megakadályozza a gazdasági folyamatok elakadását, finanszírozza a gazdaság további működését.

A biztosítás tárgya lehet az emberi élet, a munkaereje, vagyona, vállalkozása, alkalmazottja, pénze stb. melyek a biztosítási módozatokon belül biztosíthatók.

A személybiztosítások általában a jövedelem-biztonsághoz történő hozzájárulásával (egészségkárosodás, munkaképesség csökkenés, életkor előrehaladás, nyugállományba vonulás, baleset stb.) segítik az eredeti életvitel fenntartását.

Tekintettel arra, hogy az emberi élet, egészség pénzben nem fejezhető ki, a személybiztosításokban vállalt kockázatoknak általában nincs határa (nincs kárkori érték) ezért a jövedelemgyarapodás sem zárható ki, a biztosító teljesítésének következtében.

A vagyonbiztosítások általában kár és vagyonorientált biztosítások, (dolgok, vagyontárgyak biztosítása, épület, lakás, műérték, gépjármű, géptörés, üzemszünet, növények-terméshozam stb.) melyekre a kártalanítási elv a jellemző.

A felelősségbiztosítások alapvetően a biztosított által mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet.

A kár fogalma a biztosításokban

Ha a kockázatban rejlő károsító hatású esemény bekövetkezik. A kár következményeként – a szerződés szerinti biztosítási esemény hatására – a vagyontárgyakban értékvesztés keletkezik. Ismert körülmény, hogy a vagyontárgyak valóságos értéke gyakorlatilag állandóan változik. A használatban lévő vagyontárgyak értéke folyamatosan csökken, ezért a biztosítási érték többnyire egyben a káridőponti érték (ez nem más, mint a használtsági foknak megfelelő érték.) Befolyásoló tényező lehet a piaci érték, a műszakilag becsülhető érték stb.

Képzőművészeti alkotásoknál a műérték és a gyűjtőérték jelenti az értékmeghatározás alapját.

A kártérítés felülről történő behatárolását a biztosítók kártérítési limitben határozhatják meg, és a kárösszegből – a feltételekben vállaltak szerint – önrészesedést vonnak le.

Késedelmes díjfizetés esetén a szerződésben vállalt un. türelmi időtartamra a biztosító vállalhatja a kockázatot, mely tartam alatt a biztosított rendezheti a díjhátralékát.

A biztosítási szerződésekben gyakori a kárenyhítés, és a kármegelőzés fogalma, melyek célja a bekövetkezett károk enyhítése, megelőzése.

Rendelkezik továbbá a biztosító mentesülésről, amikor a biztosító a feltételek szerint mentesül a károk térítése alól.

Az önrészesedés a kár azon része, amelyet a szerződés alapján a biztosított magára vállal. A vállalt önrészesedés a biztosítási díj mértékét is befolyásolja. (Minél kisebb a vállalt önrészesedés mértéke a kárból, annál magasabb lehet a biztosítás díja.)

Viszontbiztosítás: a biztosító által vállat kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A viszontbiztosító azt vállalja, hogy a befolyt díj ellenében – különösen a nagy összegű, tömeges károk esetén – a károkból részesedik…

Végül, ez úton is köszönetet mondok dr. Tóth Miklósnak, Hollandiában élő, magyar gazdasági szakembernek, aki a „bank és biztosítás” témában, kéziratos formában a rendelkezésemre bocsátotta A biztosítás története és fejlődése, valamint a Bankok egykor és ma című anyagait.