Katona Kitti-A sport és az egészség kapcsolata

A rendszeres testmozgás egyrészt redukálja az elhízás és a betegségek kialakulásának kockázatát, másrészt növeli a szellemi-, érzelmi- és lelkiállapotunknak pozitív irányba történő elmozdulását.

Csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Javítja a szív és a tüdő működését. Méregteleníti a szervezetet, serkenti az anyagcserét. Karbantartja, erősíti az izmokat, ízületeket, csontokat, és segít a regenerálódásukba a sérülések után. Nagyobb ellenálló képességet biztosít a szervezet számára. Zsírégető hatása van, segít a karcsúbb, formásabb alak elérésében. Hatással van a memóriára, a sport ugyanis frissítő hatással van erre az állapotra is. Stressz levezető.

Tulajdonképpen a sportnak a rendszeres testmozgást nevezzük. Gyermek, fiatal, felnőtt és idősebb korban is szükséges.

Gyermek- és fiatalkorban a napi rendszeresség a fontos. Felnőttkorban a heti legalább három alkalommal a 30-45 percnyi testmozgás javallt. A gyermekkori sportolás hiányából származó elhízás, és ennek következtében kialakuló betegségek felnőttkorban 30-80%-ban fennmaradnak. Tudjuk azonban, hogy a probléma annál súlyosabb, minél régebb óta fennáll. Ilyen rendszeres testmoz­gásnak a futás, a kerékpározás, az úszás, a fokozottabb intenzitással végzett séta, a tánc, télen pedig a korcsolyázás ajánlott.

Törekedni kell, és a gyermekeket arra kell sarkallni, hogy a sportolás folyamatos legyen, mindennapi szokássá váljon, és az is maradjon. Ahhoz, hogy egészségünket fenntartsuk, megfelelően kell táplálkoznunk. A koplalás semmire sem megoldás. Itt is a rendszeresség a mérvadó. A szervezetnek ugyanis megfelelő mértékben ugyanúgy szüksége van a zsírra, mint a fehérjére vagy a szénhidrátra. Természetesen ezt a megfelelő mértékben bejuttatva a szervezetbe. Az egészség legjobb eszköze tehát a rendszeres testedzés és a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozás.

A rendszeres testmozgás és az egészség kapcsolata

Aki rendszeresen jár fitnesz- vagy konditerembe, saját magán tapasztalja, hogy napról napra jobb a közérzete, több fizikai és szellemi terhelést tud elviselni, nyugodtabb, ugyanakkor energikusabb. A megfigyeléseket tudományos kísérletek támasztják alá, és remélhetőleg egyre több embert vonz az egészséges életmód gyakorlásába.

Memória és mozgás

Az ausztráliai Melbourne Egyetem öregedéssel foglalkozó részlegének professzora vezette azt a tanulmányt, amelynek eredménye szerint heti két és fél óra séta jelentősen javítja az ötven év felettiek memóriáját. A megfigyelések 18 hónapon keresztül folytak 170 olyan em­berrel, akik memóriaproblémákra panaszkodtak.  Két csoportra osztották őket, az egyik a szokásos napirendjét élte, a másik 24 héten keresztül minden héten háromszor 50 percet sétált, vagy egyéb könnyű mozgást végzett. A program végén agytevékenységet mérő teszteket végeztek a résztvevők, és jobb eredményt értek el, mint a kontrollcsoport. A reakcióidejük is gyorsabbnak bizonyult. Talán ez az első kutatás a világon, amely egyértelműen bizonyítja, hogy már a mérsékelt testmozgás is pozitívan hat a szellemi állapotra, teljesítményre. Lautenschlager professzor szerint, az eredmény nagyon biztató, mivel a memória javulása nem csupán a hat hónapos program alatt, hanem még 6-12 hónappal azután is megmaradt.

Az orvostudomány már régóta tudja, hogy különféle edzésekkel a szív- és érrendszeri betegségek megelőzhetők. Most ehhez még hozzá kell tenni azt is, hogy az agy öregedése ellen szintén a mozgás a gyógyír. Az eredmény fontosságát az is alátámasztja, hogy a gyógyszeres kezelések nem hoztak jelentős változást a szellemi hanyatlástól szenvedő betegeknél. A mozgásterápia viszont a szellemi frissesség megőrzése mellett javítja az élet minőségét, védi a szív- és érrendszert, megelőzi a depressziót. A tudományos kísérlet eredményének fontosságát jobban megértjük, ha tudjuk, hogy a világon 26 millió ember szenved Alzheimer-kórban, demenciában. Várhatóan ez a szám 2050-re eléri a 106,2 milliót.

Izomzat és mozgás 

A Buffalo Egyetem közzétett tanulmánya arról számol be, hogy a rendszeres mozgás, edzés segít megőrizni az izmok rugalmasságát, véd a sérülékenység ellen. A kísérletet vezető Gosselin professzor szerint az eredmények nagyon fontosak az egyre jobban elöregedő népesség miatt. Az idősödő emberek két nagy problémával küz­denek, sokkal könnyebben megsérülnek testedzés, mozgás közben, és ezek lassabban is gyógyulnak. Ugyanakkor, ha egész életünk folyamán aktívak vagyunk, rendszeresen mozgunk, edzünk, és ezt idősödve is folytatjuk, akkor megakadályozzuk az öregedéssel járó sérülékenységet. Az egyetem patkányokon végezte a kísérletet. Két dolgot vizsgáltak, milyen terhelésű edzés fejleszti az iz­mok működését, valamint azt, hogy a mozgás intenzitása véd-e a sérülésektől. A mozgáshoz használt izmok elöregedésének számos jele figyelhető meg. Ilyenek a csökkenő teljesítmény, az izomtömeg vesztés, növekvő merevség, sérülések utáni növekvő gyógyulási idő. Az edzések terhelésének kö­vetkeztében csökkent az izom me­rev­sége, sérülékenysége, jelen­tősen nőtt a terhelhetőség és a teljesítmény.

Meglepő volt, hogy az öreg állatok izomzatára ugyanolyan pozitívan hatott a rendszeres edzés, mint a fiatalokéra. Természetesen még embereken is el fogják végezni a kísérletet, de a professzor ugyanezt az eredményt várja.

A csontrendszer és a mozgás  

Az olyan mozgások, mint az ugrálás, szökdelés, amelyeket bemelegítésként szoktunk végezni a serdülők csontozatát erősítik.

Ben Weeks fizioterapeuta szerint az a bemelegítés, ami zsugorugrást, magasra felugrást, támadóállásba ugrást, szökdelést tartalmaz, miközben folyamatosan növelik ezeknek a mozgásoknak összetettségét és ismétlésszámát, a csontozat erősítését szolgálja. Ez tehát egy speciálisan megtervezett edzésforma. A csonttömeg 80%-a már 20 éves korra kialakul, különösen a pubertás körül a hormonműködés hatására. Ezért pontosan ki kell számítani, mikor lehet még befolyásolni ezt a folyamatot. A tanulmány célja az volt, hogy lehetőséget találjon a serdülők potenciális csonttömeg maximumának elérésére. A megoldás a nagy intenzitású, saját súlyt megtartó speciális mozgáskombináció. A kísérletben résztvevő 99 tinédzser közül a fiúk egész csonttömege növekedett, míg a lányoknál speciálisan a csípőé és a gerincé. Utóbbiaknál valószínűleg korábbra kell tenni a terápiát, mivel a lányok korábban érnek, így a hormonális folyamataik is. A csonterősítésre tervezett gyakorlatokat végző fiúcsoport tagjai jelentősen több zsírt veszítettek, mint a kontrolcsoportban edzők. A kísérlet eredménye arra ösztönzi a ku­ta­tókat, hogy megvizsgálják, vajon a speciális mozgás csonterősítő hatása a felnőttekre is igaz-e.

A sport és az egészség kapcsolatáról 

Egy nagyon kényes téma a testmozgás napjainkban, egyre kevesebb idő jut rá, pedig érdemes lenne erre több időt ráfordítani!

Kezdjük az elején a testmozgás azon kívül, hogy egészséges még jó kapcsolatteremtő képességgel is bír! Az egészségesség miből áll? Nos, lássuk csak, hogy ez a sokat szajkózott kijelentés mit is takar magában! Elsősorban a szív- és érrendszerre van jó hatással, vagyis összefoglalva a keringési rendszer az, amiről most beszélünk. Itt több paramétert változtathat meg a rendszeres testedzés, mint például: a szív méretét, a frekvenciáját, verő és perctérfogatot, vérnyomást, hogy csak néhányat említsek, aminek a hatásai a hétköznapi életben is előnyös mutatkoznak meg.

Például egy edzett embert két dolog különböztet meg egy edzetlen társától minimum, ami látszik, és ami nem. Ez most gondolom, magyarázatot igényel, amit örömmel meg is teszek. Az egyik, amire most gondolok az, hogy az embernek jobb lesz az állóképessége, a terhelhető képessége, és ez látszik a külvilág számára is. A másik, hogy az érfalak megtartják rugalmasságukat, ami nagyon sok betegségnek a kiváltó oka. De az egyik legelterjedtebb betegség, amely sajnos sok embert érint, gondolom már mindenki hallott már róla, az a szív koszorúereinek az elmeszesedése vagy az agy érelmeszesedés az előbbi hétköznapi elnevezése a szívinfarktus.