Kelemen Gábor-Kommunikáció a XXI. században

Az idén három alkalommal lehettem tagja annak a népfőiskolai csoportnak, amely dr. Kis Boáz vezetésével részt vett a csángóföldi felnőttképzésben. Az alábbi témákban tartottam előadásokat: Értékek a hagyományokban, A mindennapi csodák, Alkotásközpontú közösségfejlesztés, A média szerepe és lehetőségei a kortárs csángó-magyar emberek és falvak önmeghatározásában.

 

A témaválasztásról…

Rendkívül fontos szerepet játszik a modern társadalom helyzetében a média. Különösen fontos ez olyan helyzetben lévő közösségek számára, amelyek bármilyen módon, de el vannak szigetelve más hasonló közösségektől. Csak így tudják bemutatni és saját maguk számára is kézzelfoghatóvá tenni az értékeiket. Ehhez ezeket az eszközöket meg kell, hogy tanulják és helyesen kell tudni alkalmazni is. Fontos ez minden korosztály számára, de különösképpen azon korosztály számára, akik ezt tudatosan ki is szeretnék használni. Határtalan lehetőségeket kínál, de élni is tudni kell vele. A társadalom nagy része már szinte csak ezen a felületen érintkezik. Most abba ne mélyedjünk bele, hogy ez káros-e vagy sem. A tény azt mutatja, hogy alapvető normává vált az elmúlt esztendőkben. Aki tudja használni, sikeres lehet, aki nem, az nehezebben dolgozza fel a megváltozó viszonyokat és társadalmi átrendeződéseket.

A moldvai csángó-magyar területeken ezen kívül egy nagyon fontos szerepet is be kellene, hogy töltsön, az identitás, a hagyományok, az öntudatosság megerősítését és formálását is. A guzsalyasok, fonók, táncházak sajnos megszűnőben vannak, tehát az értékek átadása, megtanulása ilyen formán már visszaszorulóban. Marad a gyűjtés, fellelés és példamutatás. Elindult a múlt feldolgozása és a modern társadalomba való integrálása. Ennek élenjárója a média kell, hogy legyen, még pedig a helyben létrejövő, a személyesen létrehozható értékmédia.

Furcsa szavak ezek egy ilyen közegben, mert ha arra járunk, ne a vélt sok száz év lemaradás legyen a vonzerő, ne az érintetlen nyelvjárás és valami semmi mással összehasonlítható zenei és táncos hagyomány legyen csak a vonzerő. Ezek fontosak, meg kell őrizni, nem szabad, hogy eltűnjenek.

A leghangsúlyosabb a jó értelembe vett példamutatás által elterjedő környezet és értéktudatos világnézet, amit itt még őriznek. Ezt be kell mutatni. A modern társadalom ezeket népi életmódnak, biotermesztésnek, természetes állattartásnak, organikus, természet közeli életmódnak hívja, és nagyon sokat áldoz azért, hogy ezt visszatanulja. Itt még ez élő és mindennapi. Maradjon is meg, ne legyen ez kidobva a modern értékek által! A fiataloknak legyen lehetőség, perspektíva ez és ne menjenek külhonba dolgozni, hiszen itt sokkal több érték van, amit ki lehetne aknázni. Jó módon felhasználni úgy, hogy meg is lehessen élni belőle. A felnőttoktatás a médián keresztül ezt tudja szolgálni. Példát tud mutatni. Értéket tud menteni. Ezáltal életeket meg tud változtatni. Egy közösség életében a fennmaradás eszköze lehet az a közösségi szemlélet, amely az értékek megőrzésére és a modern környezetben használhatóvá teszi az ősök jól bevált és működőképes utjai, megoldásait.

Infrastruktúra létrehozása (teleházak)

A fejlődés elengedhetetlen feltétele, hogy azok a kommunikációs formák, amelyek elősegítik a tanulás, az ismeretszerzés és fejlődés lehetőségét, jelen is legyenek a településeken és a magánházakban.

A média adta lehetõségek megismertetése

A média egy eszköz, ezt ugyanúgy meg kell tanulni használni, mint a kapát, vagy a traktort vagy a guzsajt.

Mit és hogyan mutassanak magukból?

Nagyon kényes kérdés, főleg a moldvai területeken, hogy mit és hogyan mutassanak be saját maguk, mert a kívülről jövő média, nem válogat, és többnyire a hírértékű (szegénység, pusztulás, mezítlábas asszonyok, földutak) fotókat, videókat írásokat fogja felemelni és előtérbe helyezni.

Személyek motivációs képzése és kiválasztódása

(beszámolók, fotók, videók, hangfelvételek)

Meg találni és segíteni, tanítani, példát mutatni, motiválni, sikerélményt adni – ez a feladat valójában!

Hagyományok feltárása és feldolgozása

A média adta lehetőségekkel élve, a ma még élő hagyományokat fel kell dolgozni és az utókor számára elérhetővé kell tenni, a családok, a gyermekek felelőssége ez, hogy a ma még élő értékeket felismerjék és fel is tudják dolgozni. Nagyon sok példa van erre, de ezt a tevékenységet ott helyben kell elvégezni.

Virtuális közösségépítés és ennek a gyümölcsözõ hozadékai

A Virtuális közösségek csak élő, személyes közösségekből tudnak kialakulni, ezért a kapcsolatépítés az egyik legfontosabb feladat, a helyben élőknek látniuk kell, hogy hol is a helyük a világban, a magyarságban, a hagyományokban – és ezt a maguk és mások hasznára is tudják kamatoztatni.

Támogatni kell ezen keresztül a faluturizmust, a távoli kapcsolattartást, a néphagyományok mindennapi kortárs bemutatását, a mindennapi élet bemutatását.

A szociális tevékenység közösséteremtõ ereje

A mai faluközösségekben figyelnek még egymásra, de szükségük is van külső segítségre, a nélkülöző családok szociális és mentális segítésére, de csak olyan segítségre, amit ők kérnek és tudnak használni! A felesleges és okoskodó, vélt segítségre nincs szükség, mert csak problémát okoz.

A létrejövő közösségek, amelyek már ezzel a segítő, odafigyelő lelkülettel rendelkeznek, már hathatós segítséget tudnak nyújtani a faluközösségek rászoruló tagjainak, be tudják fogadni a kívülről jövő segítségnyújtást és az koordinálni is tudják.

Az egész médiaoktatással az a cél, hogy létrejöjjenek és felnőjenek ezek a lehetőségek. Hogy a modern világgal összhangban tudjanak fejlődni a faluközösségek, miközben ne tűnjenek el a falusi világ értékei, hanem még inkább felvirágozzanak.

Az elmúlt idõszak tapasztalatai

Az eltelt év azt mutatja, hogy nagyon fontos a moldvai csángóság saját identitástudatának fejlődésében a média szerepe. Lassabban jönnek létre és döcögősebbek a lehetőségek, mint gondoltuk és még sok mintát kell mutatni ahhoz, hogy használni kezdjék arra, amire való, hogy saját maguk bemutassák a dolgaikat. Lassan, de biztosan létrejönnek a moldvai levelezőlisták, falvak fiataljai egymás között heves vitákat folytatnak arról, hogy kell-e ez nekik? Kell-e látnia ezt kívülállóknak? Fontos-e számukra a hagyomány a magyar és csángó hagyomány?

A végeredmény nem lesz kérdéses. Folyamatosan jönnek létre a közösségi média oldalain a falvak közösségei, bár még segítséggel, de elkezdték használni. A legnagyobb probléma a felnőttek között a magyar írás és olvasás hiánya, ezért legtöbbször románul folynak a beszélgetések vagy az információk cseréje.

Létrejöttek honlapok, és egyre több igény merül fel egyéni segítségekre, hogy pl. létrehoznának egy szállást, amit hirdetni, megmutatni kellene, de nem tudják hogyan.

A lakosság nem nagyon van tisztában a Moldvában található magyar történelmi emlékekkel, látnivalókkal, nevezetességekkel, templomokkal, romokkal, turisták által érdekesnek talált és keresett helyekkel, úgymond saját történelmükkel. Ezt elhazudták előlük a mai napig. Pedig tény, hogy sok, nagyon sok emlék maradt meg. Ezért a legutóbbi alkalmakon elhatározásra került egy honlap létrehozása, ahol ezek információszerűen fel vannak sorolva és bemutatva.

Létrejött eredmények

Az eddig kezdeményezett és létrejött honlapok www.kulsorekecsin.hu, www.somoska.hu (bejegyzés alatt). A Facebook közösségi oldalakon szinte mindegyik falunak már van oldala, amit használnak is. Több fiatal helyi tanító, értelmiségi elkezdte tudatosan gyűjteni a fellelhető emlékeket, ezeket rögzíteni hang- és mozgóképben és fotókon. A feladat az lesz, hogy ezeket bemutassák.

Ami számomra az egyik legnagyobb meglepetés, hogy szinte minden faluban előbukkant a fiatalok közül egy-egy igazán komoly, tehetséges, énekes fiatal, akik tudják és ismerik őseik dalait, énekeit. Az egyik legnagyobb faladatnak ez nőtte ki magát az elmúlt évben, hogyan lehet őket ösztönözni, segíteni, tanítani, mentorálni.

A legtehetségesebb leány önszántából elindult a Röpülj páva vetélkedőn. Sikerrel és erős elhatározással, sok anyagi segítséggel eljutott és tudja, hogy ő ezt szeretné. Ez a fiatal lány már tanítja is a kisebbeket énekelni.

A tehetséggondozás lehetőségei kibontakoztak, elindult egy felmérés, hogy ezekről a fiatalokról készüljenek felvételek, a tehetségek megkaphassák a nekik megfelelő képzést.

Ehhez meg kell találni őket és megtalálni a tanítási lehetőségeket is számukra.

Nyáron a Magyarfalusi Falunapokon elindítottunk egy együttműködést egy magyarországi zenekar és a moldvai népzenészek, énekesek között. A modern világban is értékes a moldvai népzene, kell, hogy lássák a fiatalok, a megváltozott világban is van helye, mégpedig nagyon fontos helye a hagyományos népi kultúrának. A zenekar az ún. világzenei stílusban kíséretet készít el modern hangszerekkel, a hagyományos népdalokat feldolgozza és erre zenélnek a Moldovában élő népzenészek és a tehetséges énekesek és táncolnak a táncosok, énekelnek a kórusok.

A moldovai felnõttképzés lehetõségei

A tapasztalat azt mutatja, hogy a hallgatóságot elsősorban motiválni kell, ráébreszteni értékeikre és arra, hogy ezt be kell mutatni, másodsorban a technikai feltételeket kell létrehozniuk, mindenkinek saját magának.

A létrejött kapcsolatokon keresztül folyamatos segítséget kell adni a vállalkozó kedvű embereknek, hogy elinduljanak a média világának az útján. Ez egy folyamatos munka, ennek nincs vége akkor, mikor eljönnek a tanárok moldvai falvakból. Az internetes kommunikáció nem ismer határokat. A feladatok nem érnek véget, hanem ún. projektgondolkodást kívánnak. Folyamatos segítséget.

A példák lennének a legfontosabbak, egy-egy honlap vagy közösségi oldal sikereit bemutatni, elvinni az alkotókat és ezzel konkrét motivációt kifejteni, pl. egy sikeres falusi turizmus honlap üzemeltetőjét, valamint azokat a minden percben elérhető információs oldalakat, amelyeket a csángók maguk is tudnak használni. Önállóságra kell tanítani őket.

Egy hét nagyon kevés és csak arra elegendő, hogy élményeket adjunk a hallgatóknak, de sokszor mi magunk is tanulunk a felnőttképzésen megjelent emberektől, tanuljuk a világukat, a hagyományaikat. Nagyon fontos lenne, ha minél több lehetőséget kapjanak, hogy megmutassák a kultúrájukat, hogy önmaguk is ráébredjenek arra, hogy mások nagyon is kíváncsiak rájuk. Nincs mit szégyellniük…