Dr. Enghy Sándor: Ma is küzdeni kell!
Nem leszek szereptévesztő, csupán köszöntőt mondok. Néhány apróságot szeretnék megjegyezni, egy kicsit a házigazdák nevében is. Tetszik a Kiszely Istvántól vett gondolat, hogy az, amit az a bizonyos dán püspök tett a népfőiskolai mozgalom megalakításáért, azt mi is megtettük a saját gyökerünkből fakadóan. Nem 1844-ben, mint a dánok, hanem 1786-ban Tessedik Sámmuellel és 1835-ben báró Wesselényi Miklóssal. Igen, a népfőiskolai mozgalom célja kiváló: az 1920-as trianoni Magyarországot ért katasztrófa után – fölemelni a nemzetet.
Köszönjük azokat a csodálatos jeleket, amelyeket a népfőiskolai mozgalomtól kaptunk! Köszönjük azokat a nagy neveket, akik fölvállalták dr. Szabó Zoltánnal és dr. Újszászy Kálmánnal itt, Sárospatakon 1936-ban, e mozgalom életre hívását!
A Kollégium keretében történik ez az ünneplés. Igen, jelzés értékű számomra, hogy egy teológiai imateremben vagyunk, hogy Miniszterelnök úr levelében problémákat legyűrő akaratról szólt – ez azért nem olyan természetes. Tudjuk, hogy a templom küszöbe alól fakadó víz az, amely a pocsolyákat élővé teszi és a templom küszöbe alól fakadó víztől gyógyulnak meg a sós vizek, amelyekben majd élet fakad. Köszönjük azoknak a nagy neveknek, akik ebben a tudatban álltak a mozgalom mellé!
A 75 esztendő, az egy nagyon szép születésnapi dátum. Egy idő után kellemetlen szokott lenni az ember számára, de a statisztikák azt mutatják, hogy minél több van valakinek az esztendőkből, annál tovább él. Mi azt kívánjuk, hogy jó sokáig éljen a népfőiskolai mozgalom és ez a közös felelősség, ez a közös szolgálat legyen valamennyiünk számára egy küldetéssé!
Mi a Sárospataki Református Kollégiumban népfőiskolai keretben oktatjuk a presbitereket, immáron már Kárpátalján is. Köszönjük Lackó Gabriellának a faluszemináriumot – dr. Kis Boáz elnök úrral való együttműködésben!
Ma is harcolni, küzdeni kell. Nem nemzetellenes erőkkel szemben, hanem életellenes erőkkel szemben úgy, hogy az élet fölött ne tudjon diadalmaskodni sem a gonosz, sem pedig a halál. Ehhez a közös harcunkhoz kívánom házigazdaként, a Teológia falain belül a népfőiskolai mozgalomnak és kedves vendégeinek Isten áldását!