Aros János: Itthon, Sárospatakon

Aros János

Sárospatak képviselőtestülete nevében nagy szeretettel és sok tisztelettel köszöntöm Önöket Szent Erzsébet szülővárosában, Lorántffy Zsuzsanna lakhelyén! Engedjék meg, hogy megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem itt, Sárospatakon a városunkba a határon túlról érkező kedves vendégeinket! Sárospatakról szoktuk mondani, hogy a kultúra ma­gyar városa, a Bodrog-parti Athén, a vi­rá­gos város, a Rákócziak ősi fészke… és sorolhatnám még a sok szép cí­met, amelyet részben a nagy múltú történelmünknek, ebből egy nagyon nagy szeletet a Református Kollégiumnak, valamint az itt élő emberek kétkezű munkájának köszönhetünk. Büszkék vagyunk a történelmünkre és az itt élő emberek munkájára is.

Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy Sárospatak a tehetséggondozás városa, vagy mondhatjuk, hogy a magyar népfőiskolai mozgalom bölcsője. Hiszen a sárospataki népfőiskola 1936-os indulása óta eltelt idő bebizonyította, hogy a Református Kollégium professzorai által létrehozott szabad művelődési felsőoktatási forma példaértékű és nem csak az országban, hanem a világban is. Időtálló, ezt láthatjuk, hiszen a 75. születésnapját tudjuk ünnepelni. Természetesen tudjuk azt is, hogy korábban is voltak magyar kezdeményezések, az előttem szólók már utaltak is rá: Tessedik Sámuel, Wesselényi Miklós, vagy éppen az erdélyi és felvidéki kezdeményezéseket is említhetnénk.

A mozgalom virágkorának mégis az 1936-1948 közötti 12 év tekinthető. Köszönhetően annak az elvetett magnak, amelyet elődeink gondoztak, ápoltak. Sárospatakon soha nem szűnt meg az a szellem, amely 1986-ban újjászületett, majd 1991-ben éppen az én korosztályom kezdeményezésére és közreműködésével új formában működhetett tovább.

Tisztelt ünneplő és emlékező közösség! Sárospatak valamennyi lakosa nevében kívánok Önöknek az előttünk lévő időszakra eredményes tanácskozást! Isten hozta Önöket itthon, Sárospatakon!