Hálás vagyok azért, hogy itt lehetek, mint népfőiskolai hallgató és tolmácsolhatom egyrészt az oroszországi, másrészt a szentpétervári reformátusok köszöntését a népfőiskola felé.

Tíz éve csöppentünk bele a népfőiskolai mozgalomba, én hét éve vagyok közvetítő ebben a kapcsolatban.

Ezúton szeretném a szentpétervári reformátusok köszöntését tolmácsolni. Nagyon örülünk annak, hogy Magyarországon húsz éve él egy olyan, „pataki szellemiségből” eredő és azt követő mozgalom, az MNC Magyar Népfőiskolai Collegium, amely nemzetmegerősítő funkciót tölt be és fő feladatának tartja azt, hogy a magyarságot egybekapcsolja.

Számunkra ezt nagyon jó és fontos látni, mert Oroszországban egy olyan reformációnak vagyunk a kezdetén, amely úgy tűnik, hogy elő reformáció lesz, hiszen már az ottani ortodox egyházban is kezdenek megmozdulások lenni…

Erősítően hat ránk, ha magyar reformátusok között lehetünk. Immáron több alkalommal volt lehetőségünk részt venni a lelkipásztorunkkal, nt. Mihail Poluboyarinovval és több fiatal orosz reformátussal a nyaranként, a Balatonon megrendezett népfőiskolai konferenciákon és fórumokon.

Bennünk is megfogalmazódott az a vágy és elképzelés, hogy a Népfőiskolai Collegium mintájára elindítjuk a népfőiskolai mozgalmat Szentpétervárott. Erre nagy szükség lenne, éppen ezért kérem is a Testvéreket, hogy hordozzák imádságaikban a népfőiskolai fa ezen ágának a kihajtásáért és megerősödéséért végzett munkánkat!