Bevezető gondolatok a népfőiskolai mozgalomról

„Egybegyűjtelek titeket!” (Ezékiel 11:17)

Ez a pár oldalas írás igyekszik a népfőiskolai mozgalom és alapítvány között különbséget tenni – hiszen két külön jogintézményről van szó – ugyanakkor bemutatja az MNC Magyar Népfőiskolai Collegium mozgalmi tevékenységét is. 

A dr. Harsányi István professzor által szerkesztett Népfőiskola tegnap, ma, holnap című könyvében Kovács Bálint azt írja a makfalvi népfőiskolával kapcsolatban, hogy a magyar népfőiskolák gyökerének tekintendő az 1835-ben alapított Wesselényi Kollégium. Mégis vannak érdekek, akiknek a később alapított dán népfőiskolák (1838) hangsúlyozása áll érdekükben. A makfalvi történelmi népfőiskola célja a korabeli íratok szerint az volt, hogy olyan személyeket képezzen ki és neveljen, akik hitükben szilárdak és nemzetükért hajlandók áldozatokat hozni. Az 1940-es évekre kibontakozott népfőiskolai mozgalom úgy tekintett Makfalvára, mint a hazai népfőiskola magyar gyökerére. „A népfőiskola-szervezők ezzel is kifejezésre akarták juttatni azt a meggyőződésüket, hogy a magyar népfőiskola nem egyszerű utánzata a külföldi példának, hanem annak megvannak a maga gyökerei is. Így lett azután a mi népfőiskolai mozgalmunk nemcsak modern és sok vonatkozásban hasonló a dán és a finn példához, de mind szellemében, mind módszerében ugyanakkor magyar.” ( Népfőiskola tegnap, ma, holnap – 41.o.) A makfalvi Kollégiumnak a célja az volt, hogy „közrendű Nemes Székely atyánkfiainak a természetből többnyire jeles lelki és testi tehetségekkel megáldott gyermekeik abban a közéletre megkívántató, azon ismeretekre tegyenek szert, mely az előítéletektől megszabadított lelket a csendes famíliai élet- és közjólét czélarányos eszközei feltalálásában segítik… Nem az ismeretek halmozására kell a súlyt helyezni, hanem arra, hogy új látást, tájékozódást, lelki indíttatást és tanulás-vágyat ébresszünk a résztvevőkben.”

A makfalvi népfőiskola két első hete általános művelődési jellegű volt… az első két héten a napot áhítattal nyitották meg és zárták, addig a második felében a képzésnek reggel bibliaórák, este áhítatot tartottak. Korcsoport szerint, a legfiatalabb 15 éves, a legidősebb pedig 27 éves volt. A célja a képzésnek az volt, hogy „a tanítás tárgyai közelebb álljanak az élethez, mint a tudományossághoz…” (Népfőiskola tegnap, ma, holnap – 41.o.)

A népfőiskola fogalmának meghatározására több megfogalmazás készült, az általunk elfogadott megfogalmazás szerint: „A népfőiskola olyan szabadművelődési intézmény, amely a társadalom megjobbítására irányul, azáltal… hogy személyiségformálást végez. „Mind ezt egy egész életen át, melynek során a résztvevőket nem kényszeríti anyagi teherviselésre.” (dr. Kis Boáz: Társadalom és népfőiskola – 141.o.)

Magyarországon jelenleg az 1997. évi CXL tv. V. fejezet 91.§-a rendelkezik a népfőiskolai mozgalomról. Ma Magyarországon, a Magyar Népfőiskolai Collegiumon kívül, szintén mozgalomként működik a Magyar Népfőiskolai Társaság és a KALOT Népfőiskola.

Fontos megjegyeznünk már most, hogy a Lakitelek Népfőiskola Alapítvány nem mozgalom, mint ahogy azt a neve is mutatja, hanem Alapítvány, amelyre más jogszabályok vonatkoznak. A mozgalmi népfőiskolákra vonatkozik az előbb említett jogszabály, amelyeknek a működése attól függ, hogy az adott kormányzat illetékes tárcája a működéshez és a programokhoz a támogatást megadja-e. Az alapítvány pénzforrásáról más jogszabály intézkedik.

A magyarországi intézményes népfőiskola 1936-ban Sárospatakon alakult meg, ahol Újszászy Kálmán és Szabó Zoltán professzorok hozták létre ezt az intézményt. Ettől kezdve sárospataki mintára sorra alakultak a népfőiskolák a magyar területeken. Megemlítjük, hogy Sárbogárdon 1942-ben Kis Dániel református lelkész alapította meg a Tompa Mihály népfőiskolát, amelynek tagjai 20 év feletti fiúk és lányok voltak.  Számukra azt tanították, hogy mi az igazi hazafiság, mi a keresztyén magatartás és mik azok a gazdálkodási és társadalmilag használható ismeretek, amelyek az életben szükségessé válnak. 

Fentiek alapján, az MNC Magyar Magyar Népfőiskolai Collegium Alapszabályban rögzített tevékenysége az említetteknek felel meg, ahol e jogi személyiséggel rendelkező szervezet feladata a magyar-magyar kapcsolatok erősítése. Az MNC tevékenységét a felnőttképzésen keresztül végzi el, hiszen nemcsak a korábbi, de a jelenlegi feladatok is leginkább a felnőttekkel együtt oldhatók meg. Itt említjük meg azt a speciális esetet, ami a csángóföldiekkel kapcsolatos felnőttképzésre vonatkozik. A csángók jó része ugyanis, jól beszéli a magyar nyelvet, viszont írni és olvasni nem tudnak ezek a felnőttek. Így aztán a nekik ajándékozott könyvek olvasatlanul vannak ma is, a raktárban. Az MNC Magyar Népfőiskolai Collegium ebben siet a segítségükre szakkönyvekkel, amelyeknek a használatát magyar tanár segítségével sajátítják el. Valamint ún. traktátus-füzetekkel, amelyekben a hasznos ismeretek az egyik oldalon románul, a másik oldalon magyarul vannak megírva (pl. fóliasátor-készítés, gombatermelés, kisállattenyésztés, védekezés a kártevők ellen stb.). Eddig öt traktátus jelent meg. 

Sajnos, 1948-ban egy tollvonással beszüntette az akkori államhatalom a népfőiskolák működését, ennek ellenére egyedül Sárospatakon továbbműködött búvópatak-szerűen a népfőiskola Újszászy Kálmán legendás diófája alatt.

Nem véletlen tehát, hogy a rendszerváltást követően itt indult útjára ismét a népfőiskolai mozgalom.

 

Napjainkban a nemzetegyesítés feladatának megvalósítása során sok jó és használható népfőiskolai tapasztalat ad lehetőséget arra, hogy a magyar-magyar kapcsolatokat határon innen és túl minél inkább szorosra fűzzük. Az MNC Magyar Népfőiskolai Collegium – továbbiakban: MNC – 30 éve végzi alapszabály-szerűen a magyarságmentő feladatot, amely a magyar-magyar kapcsolatok erősítésében valósul meg, mely tevékenységével az MNC lefedi az egész Kárpát-medence területét.  Ennek során az elcsatolt területek mindegyikében sikerült népfőiskolai kapcsolatokat létrehozni. Az MNC 6-8 fős szakértői csoporttal minden évben végigjárja személyesen a határon túli népfőiskolai központjait, de minden évben mintegy 80-90 anyaországi és határon túli népfőiskolás is együtt van egy héten keresztül a nyári konferencián, ahol aktuális gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális problémákat beszélünk meg, szakértők előadásai kapcsán. Minden este módot találunk arra, hogy egy határon túli kulturális rendezvényen vegyenek részt a hallgatók. Így a kassai Boráros Imre társulat, a nagyváradi Meleg Vilmos színművész előadása, Kiss-Törék Ildikó stúdió színháza, Dinnyés József gitárelőadása, illetve Gondos Béla művészettörténeti diavetítései stb. szolgálja ezt a célt. Ez az egyhetes konferenciahét azért is fontos, mert a résztvevők hazaviszik az ott hallottakat és ezáltal a magyarságtudatot erősítik azokban is, akik nem tudtak eljönni. 

2018/2019 során a Népfőiskola Napok keretében személyesen is felkerestük a népfőiskolai központokat. Olyan előadókat kértünk fel, akik az adott népfőiskola szervezésében a saját területük problémáit vázolták fel. Így volt ez a Horvátországban, Csúzán, ahol Hordósi Dániel a jelen magyarjainak problémáit elemezte és mondta el, vagy Nagydobronyban, ahol Horkay Anna, a kárpátaljaiak próbatételeiről szólt, vagy Köteles Ágoston, aki a felvidéki szenvedésekről adott elő.

A hallgatóság a gimnazista fiataloktól kezdve a kb. 75 éves korosztályig terjedt, melynek során különös hangsúlyt fektettünk a fiatalokra, úgy is, hogy magyarországi ifjúsági labdarúgó tornát szerveztünk, melyben a csákvári, illetve a felcsúti Letenyei János Gimnázium csapatai mérkőztek meg az adott település ifjúsági csapatával. 

Ennek a szolgálatnak a legfontosabb része, hogy helyben lakó, felnőtt személyt vonunk a népfőiskolai munkába. Az elmúlt majd 30 év alatt, a Kárpát-medencében egyedül a mi népfőiskolai mozgalmunk építette ki ezt a kapcsolatrendszert. Az elmúlt időszak alatt sikerült kiépíteni olyan személyes kapcsolatokat a kárpát-medencei népfőiskolai tevékenységben, ahol meg vannak azok a személyek, akik az adott népfőiskolai előadásokra meg tudják szervezni a környék résztvevőit. Ezek a személyek tanárok, lelkészek, polgármesterek, mérnökök, olyan emberek, akik véleményformálóak, akikre odafigyel az adott terület lakossága. Így van ez például Csángóföldön, Székelyföldön, Királyhágómelléken, Horvátországban, Szerbiában, Magyarországon (Csákvár, Budapest, Sárospatak, Szendrőlád, Szuhogy), Felvidéken (Szepsi), Ausztriában (Felsőőr) és Kárpátalján (Nagydobrony, Szojva).

 

 

Kiemelt népfőiskolai központjaink

Ebben a fejezetben azokat a népfőiskolai mozgalmi központokat ismertetjük, amelyek a környezetükben lévő települések számára adnak iránymutatást. 

Fentiek során a kormányzati támogatásnak köszönhetően Forrófalva-Nagypatak közigazgatási területén sikerült vásárolni egy felújításra szoruló 3000 nm²-es ingatlant. Felújítása ennek most folyik, és ha ez befejeződik, akkor a környékbeli mintegy 600 magyarul beszélő ember számára kiváló alkalom lesz magyarságuk hagyományainak, nyelvápolásuk megőrzésére. Célunk a már meglévő kiváló csángó kapcsolataink erősítése, amely azért nem lesz nehéz, mert jól működik most is Klézsével, Pusztinával, Magyarfaluval, Lészpeddel, Lujzikalagorral, Külsőrekecsinnyel, Szabófalvával, Szászfalu, Trunk, Bogdánfalva, Csíkfalu, Lábnyik, Gajdár, Diószén, Pokolpatak, Somoska, Máriafalva stb. a magyarságmentő kapcsoltatunk. Minden erővel arra törekszünk, hogy a már meglevő, korábban említett népfőiskolai kapcsolatrendszerünk erősödjön. Ennek a gondolatnak a megvalósítása immár 8 éve folyik Csángóföldön, felnőttképzés formájában. Ennek során, munkacsoportokkal kerestük fel az említett falvakat, s a látogatásról 6 kötetet jelentettünk meg fotókkal, szociológiai felmérésekkel, problémamegoldó javaslatokkal, egyenként 250-300 oldalas kiadványban rögzítve az elmondottakat. Csángóföldön eddig mintegy 27 településen szerveztünk magyarságmentő népfőiskolai alkalmakat. 

Újszerű volt a Magyar Nemzet virtuális egyesítése címmel, 6 alkalommal a Kárpát-medence területén tartott rendezvény, ahol az apropót az első világháború befejezése, illetve a trianoni tragédia adta. Mindegyik előadói helyen Pécsi L. Dániel címerkiállítását mutattuk be, amelyben egyaránt szerepeltek felvidéki, kárpátaljai, székelyföldi, királyhágómelléki, délvidéki és anyaországi címerek. Ezen kívül kiváló előadásokat hallottak a résztvevők a témával kapcsolatosan Szakály Sándortól, Szidiropulosz Archimédesztől, Bencze Izabellától stb. 

A Székelyföldön évek óta próbáljuk felépíteni a népfőiskolai intézményt, annál is inkább, mivel Makfalván erre a célra a református egyház 6 hektár területet adományozott. A lelkesedés töretlen, jelenleg is mindent megtesznek azért, hogy ez a népfőiskolai intézmény létrejöjjön, ezáltal pedig a székelyeknek egy olyan bázisa lesz ez, amellyel a székely autonómia megvalósítása mindenképpen csak nyer. Makfalvával mintegy egy 8-9 éves kapcsolata van az MNC-nek, ahol kiépítettük szintén a személyes, baráti kapcsolatokat a cél megvalósítása érdekében. Az a történelmi tény, hogy a népfőiskolai tevékenység, mozgalom a Wesselényi Kollégium (1835) által itt előbb létrejött, mint Dániában (1838) lelkesíti az itt élő embereket, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy a népfőiskolai székely központ megvalósuljon. Az MNC ebben majdnem 10 éve tehát partner, s nem múlik el úgy egy találkozás, hogy a megvalósítás adott feladatairól ne esne szó. Ennek érdekében, a székely polgármesterrel több kezdeményezést végeztünk és reméljük, hogy rövidesen megvalósul az a népfőiskola, amely központja lehet a székely autonómia működésének. 

Az MNC a magyar-magyar kapcsolatok erősítése során, Marosvásárhelyen is elérte, hogy létrejöjjön egy olyan helyiség, ahol össze tudnak jönni a mozgalom erősítése érdekében azok az emberek, akik évek óta kapcsolatot tartanak népfőiskolánkkal. Azt hisszük, nem kell hangsúlyoznunk, hogy miért fontos a marosvásárhelyi népfőiskolai jelenlét, mindenesetre fontos megemlítenünk, mind a diákok mind a felnőttek, pedagógusok, mérnökök stb. a legnagyobb számban képviseltetik magukat a nyári konferenciahéten, ahol 90-100 fő vesz részt a Kárpát-medencéből. Az itteni népfőiskolai mozgalom célja – a felnőttképzésen túl – az ifjúság minőségi nevelése, főleg a Karácsony Sándor által hangsúlyozott elvek alapján. A nyári sporttáborokba az egyik legnagyobb létszámú csoport szokott megjelenni Marosvásárhelyről. A marosvásárhelyi népfőiskolások fontos kitörési pontnak tartják maguk is a népfőiskolai feladatvállalást és az itt meglevő kiváló személyes kapcsolat alapján sikerült elérni a már említett központi helyiség megvalósítását. 

A Királyhágómellék az elsők között kapcsolódott be a rendszerváltást követően a kárpát-medencei népfőiskolai mozgalmunkba. Ez annak köszönhető, hogy az akkori nagyvárad-ősi református lelkész nagy jelentőséget tulajdonított a népfőiskolai személyes kapcsolatainak kialakításnak és tartalommal való megtöltésének. Az MNC támogatásával is ma egy 20 fős szállásra alkalmas épület épült meg, ahol nagy előadóval lehet a konferenciákat, alkalmakat megszervezni. A Nagyvárad-Ősi népfőiskolai munkát nagyban segíti az, hogy az itteni református lelkészt a Királyhágómellék püspökévé választották. Ez év nyarán az MNC Közgyűlése pedig Ft. Csűry Istvánt elnökévé választotta a majd 30 év népfőiskolai munka elismeréseként. 

Az asszimiláció szempontjából igen szomorú a helyzet Horvátországban, ezért is fontos, hogy ezen a területen szintén mintegy 10 éve létre tudtuk hozni a népfőiskolai mozgalmat Csúza-Eszék központokkal. A jelenlegi helyzetre jól mutat rá az a szomorú tény, hogy bár a horvát telefonkönyvekben nagyon sok magyar név szerepel, csak éppen a feltüntetett személyek nem tudnak magyarul. Az itteni személyes kapcsolatunk azonban biztató arra nézve, hogy tegyünk valamit az asszimiláció ellen. A legutóbbi Népfőiskolai Napok alkalmával az eszéki Magyar Házban, illetve a csúzai panzióban nagysikerű előadásokon vettünk részt, amelyekben bizakodóan tekintett előre a hallgatóság. Az eszéki fiatal politológus reménységének adott hangot és örömmel vállalta azt a népfőiskolánktól kapott feladatot, amelyen keresztül olyan segítséget nyerhetnek, amelyben kitűnik az, hogy nincsenek magukra hagyva, hanem segítjük őket ebben a küzdelemben, a magyarság megmaradása érdekében. 

Minden szempontból a Felsőőrben (Burgenland-Őrvidék) élő magyarok sorsa a legkritikusabb, olyannyira, hogy talán maguk sem veszik észre azt az asszimilációt, amelyben élnek. Külsőleg a piros-fehér-zöld színek hódítanak mindenhol, de belül valahol nagyon megfakultak ezek a színek, holott magyar egyházi szempontból is fontos volt ennek a településnek a magyarságtudata. Alkalomról alkalomra tapasztalható, hogy mennyire válnak osztrákká az itt élők. Kapcsolattartó emberünk mindent megtesz azért, hogy alkalmainkra minél többen jöjjenek, de ez elég nehezen megy, hiszen a református templomban már leginkább németül prédikálnak, holott az MNC visz magával mindig magyar nyelvű prédikátort is. A virtuális nemzetegyesítés programunkkal, ősszel kívánunk erre a településre elmenni és reméljük, hogy a lelkiismeretüket felébresztjük kicsit és komolyabban veszik a magyarságtudatukat. Ez azért is fontos, mert a közelmúltban új magyar református lelkészt választott a közösség, akit szintén szeretnénk bevonni a felnőttképzéses népfőiskolai szolgálatba.

Az MNC megalakulása igazából Csákvár (Fejér megye) városhoz köthető, ahol 1988-ban olyan előadások voltak, amelyek az előadótermet teljesen megtöltötték. A város népfőiskolájából fejlődött ki a Népfőiskolai Collegium. Csákváron rendszeres népfőiskolai programok voltak az elmúlt évtizedekben, a Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, miniszterelnöki biztos által szervezett Vál-völgyi Program részeként lesz használatba véve egy olyan épületegyüttes (Publo), amely alkalmas népfőiskolás képzések szervezésére. A város történelmi múltja magában hordja azt a lehetőséget, hogy a magyarságtudat a népfőiskolai mozgalom által minél jobban megerősödve, a Dunántúl egészére tudjon pozitívan hatni. Mindebben jelentős szerepe van a Vértes Natúrparknak, melynek szintén Csákvár a központja. A Csákvári Népfőiskola főleg egészségügyi szempontból jelentős, hiszen az itt működő kórház fontos képzési lehetőséget nyújt az egészségügyi dolgozók számára. A Vértes erdőinek fái pedig kiváló lehetőséget adnak a famegmunkálás elsajátítására. Ugyanitt kell megemlíteni azt is, hogy a településen négy idősek otthona van, ami a kiváló ivóvíz és levegő miatt igen alkalmas az időskorúak nyugalmának biztosítására. A város határában levő jól kiépített és jó minőségű repülőtér lehetőséget kínál arra is, hogy akármilyen távolról jöjjenek a Natúrpark csodálására, a jégkorszak előtti barlang megtekintésére. Ha anyagilag lehetőség kínálkozik, fel lehet tárni azokat a római kori leleteket, amelyek fontosak voltak a Pécs-Aquincum, illetve Pécs-Szombathely római katonai útvonal használata során. Csákvár a Fidesz-KDNP kormány alatt indulhatott el a fejlődés igazi útján, melyben jelentős szerepe van a népfőiskolai mozgalomnak is. 

Az MNC alakuló Közgyűlése Budapesten volt és ugyancsak itt van most is, több éve a szervezet központja. Innen irányítjuk a Kárpát-medencei népfőiskolák tevékenységét. Itt szervezzük az alkalmakat, a személyes találkozásokat és a rendszeres, határon túli találkozásokat. Az iroda ugyan szerényen felszerelt, de alkalmas arra, hogy a központi szerepet betöltve fejlessze a Kárpát-medencei népfőiskolai mozgalmat. Igyekszünk minél kevesebb költséggel végezni a szervezés munkáját, de sajnos volt rá példa, hogy személyes támogatásokat kellett igénybe venni ahhoz, hogy akár a postaköltségeket, telefon kiadásokat, bérleti díjat ki tudjuk fizetni. Mindemellett az iroda központi fekvése miatt a határon túliak számára különösen is jó, mert könnyen megtalálják. 

Nagy lehetőség adódott az MNC számára azzal, hogy a Kőbányán levő ún. Reménység szigetét (korábbi szovjet laktanyát) részben társ-használatba vehette. Itt mintegy 250 ember számára szállás és étkezés egyaránt biztosítva van. Emellett fontos, hogy a nagy előadóban 300-400 embert tudunk leültetni, de meg vannak a kisebb előadók is, a csoportos foglalkozásokra. Budapest központi fekvése a Kárpát-medencében olyan kiváló lehetőségeket ad az előadások, konferenciák részére, amellyel véleményünk szerint hasonló szervezet nem rendelkezik. Szeretnénk ezt minél jobban kihasználni, hiszen a magyar egység létrejöttét leginkább az együttgondolkodás, az együttlét során lehet csak elérni. Ez a Kőbányán lévő nagy tábor az új elnökünk, Csűry István püspök által lett elérhető a számunkra. Ide tudjuk hozni azokat az irattári anyagokat is, amelyek már nem férnek el a Kálvin téri irodában, de itt tudjuk tárolni azokat a tárgyakat, eszközöket is, amelyeket segélyként kívánunk más határon túli szervezetek felé adni. Holland kapcsolatok révén ugyanis meg van a lehetőség arra, hogy iroda-konyha-hálószoba-előadótermeket is ezekből az adományokból be tudjunk rendezni, de ezen túlmenően tudjunk ilyeneket tárolni, amit később más határon túli népfőiskolák számára adunk át.

A Reménység szigete a felnőttképzés különböző formáira, nagy és kis létszámban egyaránt alkalmas, amivel feltétlenül élni kell a magyar-magyar kapcsolatok erősítése során.

Különösen nagy jelentőségű a borsodi Szendrőládon lévő népfőiskolai munka, ahol a roma kisebbség képzése folyik áldozatos munkával. Ezt annyira sikerült elfogadtatni az ott élő lakossággal, hogy maguk is szívesen vesznek részt a népfőiskolai rendezvényeken, ugyanakkor viselkedésüket is igyekeznek elfogadhatóvá tenni. Mindebben nagy jelentősége van az ott élő, pedagógus végzettségű népfőiskolás munkatársunknak, aki népfőiskolai házat hozott létre.

A magyarországi intézményes népfőiskola kifejlődésében óriási szerepe van ma is a Sárospatakon működő népfőiskolánknak, ahol együttműködési megállapodásunk van a rektor úrral, hiszen itt intézményes népfőiskolai felnőttoktatási képzés folyik. Az Újszászy-Szabó Zoltán népfőiskolai eszme ma is él és ennek alapján valósítjuk meg a virtuális nemzetegyesítést. A pataki eszme ma is iránymutató, hiszen a Hit, Haladás, Haza az a három fáklya ma is, amely szükséges a magyar emberek számára. A pataki objektumok lehetővé teszik a nagy létszámú konferenciák tartását, mert a hallgatóság kollégiumokban való elhelyezése és étkeztetése megoldott. Erre már több alkalommal volt példa, így például a 80 éves, a 75, illetve 25 éves népfőiskolai jubileum alkalmával olyan emléküléseket tudtunk szervezni, amelyek mindenki számára nagy élményt jelentettek. 

Húsz éve tevékenykedünk Debrecenben a vakok és gyengénlátók népfőiskoláján. A résztvevők számára külön felüdülést jelent, amikor népfőiskolai programunkkal – kulturális és egyéb – egy-egy hétvégén megjelenünk, és együtt énekelünk, illetve beszélgetünk az előadásokat követően. Ezeknek a sérült embereknek mindenképpen a világról való információk másfajta elérése teszi változatosabbá életüket.

Itt említjük meg a fogyatékkal élők egyesületével kötött megállapodásunkat, amelyet Linka Ágnes művészeti vezetővel írtunk alá, s a nyári konferenciákon való együttműködésben valósul meg. 

A felvidéki Szepsin immáron 25 éve folyik népfőiskolai tevékenység. Az itt élő népfőiskolások minden rendezvényen képviseltetik magukat szép számmal. Az április 5-6-7-én tartott Népfőiskolai Napok szintén nagy felvidéki részvétellel valósultak meg, Komarócon. Az itt élő magyarok mindig alkotóan jelennek meg, s maguk is igénylik a felvidéki népfőiskolai konferenciák megvalósítását. A közelmúltban rozsnyói magyar nyelvű iskolában voltunk, ahol magyar címer avatással tettük emlékezetessé a Népfőiskolai Napokat. Mindazonáltal az újabb meghívást is megkaptuk Rozsnyóra is, az őszi időszakra. 

Huszonhét éve Kárpátalján Nagydobrony volt az a hely, ahol a népfőiskolai mozgalom tevékenykedett. Ma is a legmegbízhatóbb népfőiskolai munka folyik itt. Ennek alapja a korábbi elnök, Horkay László áldozatos munkája. Feltétlen meg kell említeni, hogy három évvel ezelőtt, Népfőiskolánk javasolta a Külügyminisztérium felé a Magyar Ház létrehozását Nagydobronyban, mivel nem volt olyan közösségi hely, ahol a népfőiskolai programot meg tudtuk volna valósítani. Ez év március 15-én már az új Magyar Házban ünnepeltünk, és tartottuk meg a Népfőiskolai Napok keretében a virtuális nemzetegyesítés programját. Itt is jelen voltak a fiatalok, akik teremlabdarúgó tornán vettek részt. A jelenlegi helyzetben nagyon is szükséges mindaz a szolgálat, ami Nagydobrony felé irányul, ezért különösen is hasznos a nagydobronyi Magyar Ház, ahol a népfőiskolai programokat rendezni tudjuk. A gimnáziummal való jó kapcsolatunk során a szállás és étkeztetés is megoldott alkalmanként.

 

 

 

Záró gondolatok a mozgalmi tevékenységről

 

E vázlatos előadás is jól mutatja, hogy az elmúlt majdnem 30 év alatt a mi népfőiskolánk hozta létre egyedül azt a kapcsolatrendszert, amely élő és a határon túli, illetve anyaországi népfőiskolai központokban élő vezető személyiségeken keresztül meg tudja mozgatni és összehívni a határon túli és az anyaországi magyarságot. A Lakiteleki Népfőiskolához már csak azért sem vagyunk hasonlíthatók, mert Lakitelek az Alapítvány, a mi Collegiumunk viszont mozgalmi jellegű és ez jogilag és törvényesség szempontjából is mást jelent. Lakiteleki Népfőiskolai Alapítványnak nagy feladata van abban, hogy az ott kiépült struktúrával a magyar identitást erősítse. A Népfőiskolai Collegium mozgalmi jellege viszont azt teszi lehetővé, hogy személyesen megyünk oda, ahol segítségre szorulnak a magyarok, például az elcsatolt területeken. Így valósulhat meg Újszászy Kálmán sárospataki professzor úr tanítás, hogy „magyar bajra magyar gyógyszer kell”. A határon túli „betegségeket”, társadalmi problémákat helyszíni vizsgálódás alapján megismertük és megismerjük és ennek során a megfelelő segítséget is adni tudjuk. Ez év július 21-én a forrófalvi misén hangzott el, román nyelven az a mondat, hogy ameddig az ördög magyar papja nem volt jelen Csángóföldön, addig nem voltak problémák. Ezt saját fülünkkel kellett hallanunk. Az ilyen és az ehhez hasonló, ma is előforduló mondatok hátrányosan befolyásolják a csángómagyarok gondolatvilágát és ezért is szükséges az ő lelki erősítésük.

A Népfőiskolai Collegium kiépített személyes kapcsolataival tudja segíteni a határon túli magyarokat is és adott esetben irányt mutat a hogyan tovább-ban is.  

Az MNC kezdettől fogva a felnőttképzést tartja legfontosabb feladatának a Kárpát-medencei népfőiskolákon. Legnagyobb szüksége erre a csángómagyaroknak van, akik többnyire jól beszélnek magyar nyelven, de írni és olvasni nem tudnak. Ennek felszámolására a Népfőiskolai Collegium szervezett be a munkabizottságba, aki az ENSZ által kiadott magyar-román nyelvkönyv segítségével tanítja írni és olvasni például a csángókat.

Speciális formája a népfőiskolai szolgálatunknak a rendszerváltás után kialakult új helyzet miatt, hogy vallásos ismereteket, egyházi törvényeket oktatunk felnőttek számára. Ennek a tevékenységnek a legfőbb megvalósítója a Sárospataki Református Teológiai Akadémia, ahol évek óta presbiterképzés folyik.

Elgondolható, hogy ez a munka anyagilag jelentős támogatásra szorul. Ezért köszönjük meg a magyar kormánynak mindazt a segítséget, amit a népfőiskolai mozgalom tevékenységéhez eddig nyújtott s kérjük, hogy továbbra is legyen ebben segítségünkre.

A fent elmondottakból jól megállapítható, hogy nem csak Magyarországon, de a határon túl is meg vannak népfőiskolai vezetőink. Így például: 

Forrófalva-Nagypatak, Makfalva, Marosvásárhely, Nagyvárad-Ősi, Csúza-Eszék, Felsőőr, Csákvár, Budapest, Reménység sziget (Budapest), Szendrőlád, Sárospatak, Debrecen, Szepsi, Nagydobrony. 

Mind ezekben a központokban sikerült olyan személyes kapcsolatot kialakítani, akik az adott településen és a környékbeli falvakban megbízható módon tudják szervezni a helyi lakosságot. Így valósulhat meg Széchenyi mondása:

„Minden magyar felelős minden magyarért!”

 

 

dr. Kis Boáz

üv. elnök