A népfőiskola fogalma

Nyugat-Európában, pl. Hollandiában, Finnországban törvény szabályozza és biztosítja a népfőiskolai munkát. Magyarországon ez hiányzik, csupán az 1997. évi CXL. tv., A kulturális javak védelméről… címmel tartalmaz néhány sort a népfőiskoláról, azt is a tv. 1.sz. mellékletében, ahol meghatározza a népfőiskola fogalmát. Ez a fogalom azonban, ma már nem felel meg a valóságnak. A tv. 91. §-ának (b.) pontja a népfőiskolák támogatását, az akkor még létező Közigazgatási Minisztérium hatáskörébe helyezi.

Ennek a törvénynek az átdolgozása 2010. őszén elkezdődött, de tudomásunk szerint, abba is maradt.

A kulturális javak védelméről szóló, fent említett törvényt követően, a felnőttképzésről szóló jogszabály állítható párhuzamba az előbb említett törvénnyel, amely azonban csupán lehetőséget ad a népfőiskolák számára, hogy a felnőttképzésben is részt vegyenek, ezen kívül azonban, semminémű előnyt vagy anyagi támogatást nem biztosít a speciálisan népfőiskolai tevékenységre. Ez a törvény tulajdonképpen az egész életen át való tanulás lehetőségét rögzíti, azonban ennek megvalósítása Magyarországon a mai napig több szempontból nehézségekbe ütközik.

A történelmi tények egyértelműen a népfőiskolának szabadművelődés jellegét alapoznák meg, az előadások tartalmára és módozatára tekintettel. Ezt erősíti meg a mai népfőiskolai gyakorlat és a népfőiskolák más civil szervezetekhez való viszonya is. Ezért a népfőiskola fogalma a Népfőiskolai Collegium szerint az alábbiakban foglalandó össze:

A népfőiskola olyan szabadművelődési intézmény, amely a társadalom megjobbítására irányul az által, hogy tagjai műveltségi színvonalát emeli úgy, hogy személyiségformálást végez. Mindezt egy egész életen át, melynek során a résztvevőket nem kényszeríti anyagi teherviselésre. A népfőiskola továbbá a szabadművelődésnek olyan sajátos intézménye, amelynek nincs előre meghatározott tananyaga, mert azt éppen az aktuális kérdések, problémák megoldása jelenti, a társadalmi és a személyes élet területén egyaránt.