A helység bemutatása

Klézse a régi, Ős-Magyarország területén fekvő falu, mely területet elveszített Mátyás király és a későbbi Moldova csak vazallusa lett Magyarországnak. Ez a terület valamikor Etelköz része volt, jelenleg Moldvának ismert. A lakosainak eredete és kultúrája 99,9%-ban magyar. A feszültség alatt lévő öntudat és a mesterséges népszámlálás miatt a csángók és magyarok száma a hivatalos népszámlálásban leesett 300 körülire a község falvaiban. Amint ez a helyzet szinte minden moldvai magyar faluban megtörtént, mégis Klézsén a lakosság magyar nyelven beszél, s az itt lakók gyermekeik a Szeret-Klézse Alapítvány programjaiban 300-an, az iskolában 100-an és az MCSMSZ programjaiban 150-en a magyar nyelvet is tanulják. Az utóbbi időben a falu lakosságának iskolás többsége látogat az iskolán kívüli magyar órákra, ez is bizonyítja a magyarságukhoz való ragaszkodást. Ahogy azt a fent említettekből látjuk, a klézsei magyaroknak bátorítás kell a magyarságuk megtartása érdekében.

 

A lakosság foglalkozásáról

A lakosság többsége archaikus mezőgazdasággal foglalkozik. 0-3 ha területen egy-egy család gazdálkodik. A fiatalok általában külföldön dolgoznak szakmunkásként, vagy vállalkozásokba kezdtek. A faluban van két mezőgazdasági gépészvállalkozó, egy autószerelő és egy faipari gyár, amely vegyes, román-francia vállalkozás. Ez jelenleg stagnál. A faluban több asztalos műhely is van. A lakosság többsége fiatal. A 7000 fő körüli lakosságból körülbelül 1600 fő a 0-7 éves közöttiek száma, 1000 fő általános iskolás, 16-20 év között 1100 lélek van, akik zömében gimnáziumban vagy szakiskolákban tanulnak, sajnos nagyon kevés diák tanul felsőoktatási intézményben. A többiek ingázó munkások, vagy külföldön dolgoznak. Az idősek száma elenyésző: körülbelül 500 fő nyugdíjas.

A képzés előzményei

Egy évvel ezelőtt dr. Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium üv. elnöke Klézsén látogatást tett a moldvai útja során, amikor is felmérte a moldvai magyarság területén beindítandó népfőiskola igényét.

Ez alkalommal járt a Szeret-Klézse Alapítvány székházában, ahol személyesen felvette a kapcsolatot velem is és beszámolt terveiről, valamint ismertette az MNC Magyar Népfőiskolai Collegium tevékenységét. Nemsokára, 2011 őszén egy meghívót kapott az összes moldvai civil szervezet, hogy vegyen részt a népfőiskola megalapításának 75. évfordulójára rendezett jubileumi ünnepségen, Sárospatakon. Ezen az alkalmon Moldvából két szervezet képviseltette magát, a Külsőrekecsinért Egyesület Gyurka Valentin képviseletében és jómagam, a Szeret-Klézse Alapítvány részéről.

Sárospatakon szóesett arról is, hogy az MNC Magyar Népfőiskolai Collegium több képzést tervez Moldvában. Előzetesen egy felmérés készült arról, hogy a helyieknek milyen jellegű képzésre van szüksége, mely korosztály és réteg az, amely érdeklődést mutat, illetve melyek lennének a legmegfelelőbb helyszínek a képzésre.

Majd értesített a Collegium üv. elnöke, hogy az első képzés 2012. január 9-14 között lesz megtartva. Többszöri levélváltás során egyeztettünk a lehetőségekről és a technikai feltételekről is.

A program szervezése

Az előadók elszállásolása a klézsei Szeret-Klézse Alapítvány székházában történt, akik onnan jártak át a szomszédos falvakba is. A jelen beszámolóban csak arra térek ki, amely a klézsei programot illeti.

Klézsén több, mint 25 felnőtt személy vett részt a képzésben, köztük magam is. A hallgatók kiválasztása nehéz feladatnak tűnt, de végül azokat a szülőket szólítottam meg, akiknek a gyermekei az iskolai oktatáson kívüli magyar órákra járnak. A választás jónak bizonyult, hiszen a felnőttképzési programban a résztvevőkkel folyamatosan tartottam a kapcsolatot, maguk a szülők is részt vettek minden nap egy magyar nyelvórán, illetve megismerkedtek a magyar irodalom értékeivel.

A megyében beszélik a „helyi magyar nyelvet”, így többé-kevésbé sikeresen történt meg az olvasás alapjainak elsajátítása. S mivel magam is járatos vagyok a helyi dialektusban, így ez a képzés során nagy segítségünkre volt a magyar irodalmi ismeretek tanulása kapcsán. A magyar nyelv ismerete lehetővé teszi, hogy a szülők segítség a gyermekeiket a versek és az énekek tanulásában is. A felnőttképzés megvalósítása

A népfőiskolai képzés idején minden nap 4-5 órán vettek részt a hallgatók. Az MNC üv. elnöke mindegyik programon jelen volt, előadást is tartott, illetve beszélt az MNC Magyar Népfőiskolai Collegium történetéről, jelenéről és jövőbeni terveiről. Tájékoztatott a jelen képzésről, és arról, hogy ez a program minisztériumi támogatásból jött létre. Az üv. elnök folyamatos kapcsolatban volt a helyi vezetőkkel és a szervezőkkel is. A jelenléte jól kedvezett a helybeliek előtt, látván a szervezők törődéseit.

A felnőttképzési program a „Védekezés a kártevők ellen” című előadással kezdődött, melyben kiemelt hangsúlyt kaptak a biotermékek védelme, a talaj előkészítése a tavaszi munkákhoz, illetve a vetésforgó jelentőségére való felhívás. Az előadást a csíkszeredai Pál László tartotta, aki beszélt a nyári munkákról is, mint például az öntözésről, a mezőgazdaságban végbemenő struktúraváltoztatásról, és a gépesítés fontosságáról is. A hallgatóság figyelmét felkeltette a családi- és önellátó gazdálkodásról szóló gondolatok, illetve a műtrágya gazdálkodásról és a komposztkészítésről elhangzottak, hiszen ezeket az eljárásokat ritkán használják Csángóföldön. Igen nagy érdeklődés kísérte a fóliasátrakról szóló előadást is.

Pál László mérnök úr románul és magyarul is legépelte előadását a hallgatók kérésére, melyeket kinyomtattunk és a résztvevőknek át is adtunk. Szakmailag erre a témára lehet mondani, hogy jól fel volt készülve az előadó, és fogható volt a hallhatóság részéről is, hiszen a megyében Klézse egy olyan helység, ahol az említett lehetőségeket használni lehet.

A „Pénzügyi ismeretek” témakörben megtartott előadást is nagy érdeklődés övezte, annak ellenére, hogy a hallgatóság összetétele vegyes volt. Például a biztosításról, a banküzletről, kamatszámítás, kölcsön- és hitelfelvételről, könyvelésről, stb. szóló ismeretek több új fogalom bevezetését is maga után vonta, mivel a megyében az önellátó gazdálkodásból élő ember szó- és fogalomtárában nem használatos kifejezésekről, új információkról is volt szó.

A hallgatók különös érdeklődést mutattak az értékesítési lehetőségekkel kapcsolatos módszerek, illetve az árusítóval kapcsolatos szükségletek, a termékek feldolgozási lehetőségei iránt, hiszen ebben a témában érintettek lennének ők maguk is.

Dr. Kis Boáz „Jogi alapismeretekről” szóló előadása igen gazdag témakört ölelt fel. Az előadó szólt a cselekvőképesség formáiról, a jog szabályzó erejéről, a szankciók jelentőségéről, a jog és az etika kapcsolatáról, az előleg és a foglaló fogalmáról. Előadása második részében az Európai Unióval kapcsolatos alapismeretekről beszélt a hallgatóságnak. Mind ezekre több kérdés is érkezett. Tájékoztatásában kitért a jelenlegi helyzetre, a jövőbeni feladatokra és lehetőségekre.

Természetesen a moldvai magyarság különös helyzetéről is szó esett, s különböző feladat-meghatározásokat tettek, figyelembe véve a csángók gazdag tapasztalatait.

A „Falusi turizmusról” szóló előadás is figyelemfelkeltő volt. Tudni kell azt, hogy Moldvában meglehetősen kezdeti stádiumban van ez a lehetőség, pedig a közösség számára kedvező jövedelemszerzési mód lehetne, illetve nagyban erősítené a magyar-magyar kapcsolatokat, valamint egyfajta kapcsolatteremtési lehetőség is lenne a nagyvilággal.

Manapság különösen is nagy vonzerő lehetne a turisták számára az itt előállított biotermékek is, a helybéliek kísérletet is tesznek a termékek megismertetésére és bemutatására, azonban még sok kétség és megoldásra váró kérdés merül fel ezzel kapcsolatban. Első lépésként a jövőben olyan cégekkel való kapcsolatra lenne szükség, amelyek ismereteiket és tapasztalataikat átadva segíteni tudnának a helyi érdeklődőknek ebben a témakörben. Jelen előadás, mint ízelítő hasznos volt, de a jövőben komolyan át- és ki kell gondolni, hogy milyen módon lehet ebben előrelépni.

Az „Egészségügyi ismeretek” címszó alatt a higiénia szerepéről, a fertőző betegségekkel szembeni védekezésről, az alapvető gyógyszerek házi patikában való tárolásáról, az idős emberek otthonban való elhelyezéséről is szólt többek között. A legutóbbi téma különösen is érdekes volt a hallgatóság számára, hiszen a csángók archaikus életközösségekben élnek, így nem járatosak az idős emberek számára létrehozott mai elhelyezési formákkal kapcsolatban. Az idős embereket nem kényszeríti semmi és senki, hogy elhagyják, vagy eltávolítsák családjukból, ugyanakkor a XXI. század „népvándorlási” hulláma magával hozhatja ezt a kérdést is.

Az előadás cukor- és vérnyomásszint méréssel zárult, mely igen hasznosnak minősült, hiszen egy hallgatóról kiderült, hogy érintett a témában, s ha bár ismerte állapotát, az utóbbi időben mégis elhanyagolta a vizsgálatokat. Az előadáson hallottak azonban arra ösztönözték, hogy nagy figyelmet fordítson egészségi állapotára.

A „Társadalmi ismeretek” című témakör kapcsán szó volt az egyén és a társadalom, a jog és az erkölcs kapcsolatáról, a család és a házasság jelentőségéről. A magyarországiak számára talán furcsának tűnik, de Moldvában a házasság még ma is szent, ugyan úgy, mint a család és a gyermekek. Azonban hasznos és új információval ez az előadás is bőséggel szolgált.

Óriási meglepetést váltott ki az „Életmód és a munka” című előadás. A civil szervezetekről való tájékoztatás igen szükségszerű volt, azonban érdemes lenne erről a témáról több előadást is tartani, hogy ne csupán gondolati síkon foganjon meg bennük ez az ismeret, hanem a közgondolkodásba is beleivódjon és gyakorlati szinten is megvalósuljon.

„A kolostorok, kastélyok, várak” diavetítéses előadássorozat lelkesedést váltott ki a hallgatókból és meglepődést az előadóból, hiszen nem számított arra, hogy a moldvai magyarság ismeri például Szent László legendáját, Szent István életét is. A jelenlévők igen nagy érdeklődéssel hallgatták a Trianoni békediktátum következtében elszakított magyarság történelméről szóló gondolatokat. A jelenlévők különös figyelemmel hallgatták az előadót, amikor az 1200-as évek magyar történelmi eseményeiről beszélt, hiszen a csángók az 1400-1500-as évekig még az egyetlen magyar nemzet részei voltak, s Mátyás király békeszerződése „alkalmával maradtak ki”. Mindenképpen „jól megérte a pénzét” az előadás – ahogy a csángók mondják.

Az „Ép testben ép lélek! – A napi mozgás és testgyakorlás különböző korosztályokban – A sport jelentősége az egészséges életmódban” című előadás a fiatalok számára igen érdekes volt. Az előadó tudta, hogy miként tudja megmozgatni, s felkelteni a hallgatóság figyelmét, hogy hogyan kell megközelíteni a témát úgy, hogy ne csupán érdekes legyen, hanem követendő példát is adjon. A fiatal édesanyák és édesapák érzékennyé váltak a téma iránt, s felmérték a sport, a napi mozgás szükségességét. Az előadó rávilágított arra is, hogy a munka akkor sikeres igazán, ha a sport is kiegészíti az életünket.

A délutáni program – „Dallamok szárnyán” – részeként népdalokat tanultunk.

A népfőiskola jövője Moldvában

Ezzel az alcímmel már előadást is lehetne írni, mivel a helyzet Moldvában sokak számára ismeretlen.

Erdélyben és Magyarországon a népfőiskola-alapítás jóval szilárdabb talajon áll és állt, hiszen például különböző intézmények is, amelyekkel együtt lehet működni, segítik munkájukat. A moldvai magyar területen ezt a szerepet csupán az iskola tudja betölteni, amely az apró és szegény civil szervezeteket is meg tudja szólítani.

A magyarság megmentése Moldvában nagy erőforrásokat igényel mind szakmailag, mind pedig anyagilag, és óriási munkaterületet jelent. Szükséges egy átfogó felmérést is végezni. Mi volt eddig, s mi az, amelyre építeni tudunk, ám mind ez a helyiek aktív bevonásával válik kivitelezhető tervvé és sikeresen végrehajtott feladattá.

A közeljövőben fel kell mérni azt is, hogy melyik akkreditált szervezetekkel lehet úgy együttműködni, hogy akkreditált szakmához jussanak az érintettek. Meg kell határozni azt is, hogy melyek azok az időszakok, amelyekben érdemes a képzési programokat tervezni és megvalósítani. Szükséges még néhány témakört körbejárni ahhoz, hogy egy pontosan kidolgozott rendszerbe gyökerezzen a képzési program.

 

Megvalósítandó tervek és célkitűzések

1) Akkor van értelme a moldvai népfőiskolának, ha Moldvában a moldvai ember számára értelmet nyer abban is, hogy felkészültséget szerez a népfőiskolán arra vonatkozóan, hogy a jövőben az majd segítségére lesz itthon és akár külföldön is.

2) Fontos feladat a népfőiskolai hallgatók életkora, szakmai felkészültsége és érdeklődési területe szerinti kiválasztása is.

3) Az előbbi két pontnak eléréséhez akkreditált előadók szükségesek, akik akkreditált bizonyítványt is ki tudnak adni, amelyet akár Romániában, akár külföldön is hasznosítani lehet.

4) A program teljes költségeit biztosítania kell a megyében működő helyi szervezeteknek; bevételeik csak programokból és apróbb pályázatokból lehetnek.

5) A program céljai között kell, hogy szerepeljen, hogy tekintélyt adjon a helyi szervezeteknek, mert másként a feszültségek máris rossz irányba terelhetik a munkát.

6) Összegezve, igen fontos és szükséges a Magyar Népfőiskolai Collegium, a népfőiskola jelenléte Moldvában a csángók jelenét és jövőjét tekintve.