Rendkívül fontos szerepet játszik a modern társadalomban a média. Különösen fontos ez olyan helyzetben lévő közösségek számára, akik bármilyen módon el vannak szigetelve más hasonló közösségektől. Hiszen ma csak így tudják bemutatni és saját maguk számára is kézzelfoghatóvá tenni az értékeiket a nagyvilág számára. Ehhez ezeket az eszközöket meg kell tanulni és tudni kell helyesen alkalmazni.

Fontos ez minden korosztály számára, de különösképpen azon generáció számára, akik ezt tudatosan ki is szeretnék használni. Határtalan lehetőségeket kínál, de élni is tudni kell vele. A társadalom nagy része már szinte csak ezen a felületen érintkezik. Az most nem kérdés, hogy ez káros-e vagy nem, a tény azt mutatja, hogy alapvető normává vált az elmúlt esztendőkben. Aki tudja használni sikeres lehet, aki nem, az nehezebben dolgozza fel a megváltozó viszonyokat és társadalmi átrendeződéseket.

A moldvai csángó-magyar területeken ezen kívül egy nagyon fontos szerepet is be kellene, hogy töltsön – az identitás, a hagyományok és öntudatosság megerősítését és formálását is.

A guzsalyasok, fonók, táncházak sajnos megszűnőben vannak, tehát az értékek átadása, megtanulása ilyen formán már visszaszorulóban vannak. Marad a gyűjtés és a példamutatás. Elindult a múlt feldolgozása és a modern társadalomba való integrálása. Ennek élenjárója a média kell legyen, a helyben létrejövő, a személyesen létrehozható érték-média. Furcsa szavak ezek egy ilyen közegben, mert ha arra járunk, ne a vélt sok száz év lemaradás legyen a vonzerő, ne az érintetlen nyelvjárás és valami semmi mással összehasonlítható zenei és tánchagyomány legyen csak a vonzerő. Természetesen ezek nagyon fontosak, meg kell őrizni őket, nem szabad, hogy eltűnjenek.

Hanem a jó értelembe vett példamutatás által elterjedő, környezet- és értéktudatos világnézet, amit itt még őriznek. Ezt be kell mutatni. A modern társadalom ezeket népi életmódnak, biotermesztésnek, természetes állattartásnak, organikus, természet közeli életmódnak hívja és nagyon sokat áldoz azért, hogy ezt „vissza-tanulja”. Itt, Moldvában ez még élő és mindennapi. Maradjon is meg, ne legyen ez kidobva a modern értékek által!

A fiataloknak viszont legyen ez egy lehetőség, egy perspektíva és ne menjenek külhonba dolgozni, hiszen itt sokkal több érték van, amit ki lehetne aknázni. Jó módón kell felhasználni, úgy, hogy meg is lehessen belőle élni. A felnőttoktatás a médián keresztül ezt tudja szolgálni. Példát tud mutatni. Értéket tud menteni. Ezáltal életeket meg tud változtatni.

 

Elmélet – Lépésről lépésre

Miért kell a médiát és tevékenységét, valamint hatását bemutatni?

Egy közösség életében a fennmaradás eszköze lehet az a közösségi szemlélet, amely az értékek megőrzésére használhatóvá teszi az ősök jól bevált és működőképes megoldásait

 

Infrastruktúra létrehozása (teleházak)

A fejlődés elengedhetetlen feltétele, hogy azok a kommunikációs formák, amelyek elősegítik a tanulás, az ismeretszerzés és a fejlődés lehetőségét jelen legyenek a településeken és a magánházakban.

 

A média adta lehetőségek megismertetése

A média egy eszköz, ezt ugyan úgy meg kell tanulni használni, mint a kapát, a traktort vagy a guzsajt.

 

Mit és hogyan mutassanak magukból a moldvai csángók?

Nagyon kényes kérdés, főleg a moldvai területeken, hogy mit és hogyan mutassanak saját magukból a moldvai csángók, mert a kí­vü­l­ről jövő média nem válogat, és többnyire a hírértékű (szegénység, pusztulás, mezítlábas asszonyok, földutak) fotókat, videókat, írásokat fogja felemelni és előtérbe helyezni.

 

A média használatának szabályai

Írott és íratlan szabályok a sikeres használathoz.

 

Személyek motivációs képzése és kiválasztódása

(beszámolók, fotók, videók, hangfelvételek)

Meg kell találni és segíteni kell megtanítani, példát mutatni, motiválni, sikerélményt adni, ez a feladat valójában.

 

Hagyományok (identitás) feltárása és feldolgozása (néprajz)

A média adta lehetőségekkel élve a ma még élő hagyományokat fel kell dolgozni és az utókor számára elérhetővé kell tenni. A családok, a gyermekek felelőssége ez, hogy a ma még élő értékeket felismerjék és fel is tudják dolgozni. Nagyon sok példa van erre, de ezt a tevékenységet ott helyben kell elvégezni.

 

Tudatos virtuális közösségépítés és ennek a gyümölcsöző hozadékai

A Virtuális közösségek csak élő, személyes közösségekből tudnak kialakulni, ezért a kapcsolatépítés az egyik legfontosabb feladat. Fontos, hogy a helyben élők lássák, hogy hol is a helyük a világban, a magyarságban, a hagyományokban és ezt a maguk és mások hasznára is tudják fordítani. Támogatni kell ezen keresztül a faluturizmust, a távoli kapcsolattartást, a néphagyományok mindennapi kortárs bemutatását, a mindennapi élet bemutatását, az események elterjesztését.

 

Közösségteremtő ereje van, és ezen keresztül létrejöhet a szociális munka a bejáratott kapcsolatokon keresztül

A mai faluközösségekben figyelnek még egymásra, de szükségük van külső segítségre is, a nélkülöző családoknak a szociális és mentális megsegítésére, de csak olyan segítségre, amit ők kérnek és tudnak is használni. A felesleges és okoskodó segítségre nincs szükség, mert csak problémát okoz. A létrejövő közösségek, amelyek már ezzel a segítő, odafigyelő lelkülettel rendelkeznek, már hathatós segítséget tudnak nyújtani a faluközösségek rászoruló tagjainak, be tudják fogadni a kívülről jövő segítségnyújtást és azt koordinálni is tudják. Az egész médiaoktatással az a cél, hogy létrejöjjenek és felnőjenek ezek a lehetőségek, hogy megerősödjenek a csángók saját magukban meglévő hitük, és a modern világgal összhangban tudjanak fejlődni, úgy, hogy mindeközben ne tűnjenek el a falusi világ értékei, hanem virágzó faluközösségek jöjjenek létre, amelyek befogadóak és fejlődőek.

 

Gyakorlat

Legfőképpen az internet-média önformáló ereje a leghatásosabb, ellentétben a többi médiaformával (tv, rádió, stb.). Az internet adta lehetőségeket maradéktalan ki lehet aknázni. Az internet az egyetlen olyan média, amelyet saját magunk formálhatunk, és saját magunk tudunk olyan dolgokat az érdeklődők, ismerősök, közösségek tudomására hozni, amelyet szeretnének magukról megmutatni (közösségi oldalak, blogok, fotóblogok, saját internetoldalak, stb. beindítása). Ezáltal nem vagyunk kiszolgáltatva a kívülről ránk erőltetett hiénamédia hírei hatásainak. A média fontos feladata, hogy tájékoztat. Ennek keretében a társadalom tagjai és különböző csoportjai számára a társadalom kérdéseiben való eligazodást lehetővé tevő üzenetek, információk közvetítését, azaz a felvilágosítást és a megértetést jelenti.

 

A média több fontos funkciót lát el

Az eseményekről szóló beszámolók, hírek közlésével ellátja a dokumentálási feladatokat is. Azzal, hogy új információkat közöl, egyben ellátja az ismeretterjesztési feladatot is. A média fontos szerepet játszik a társadalomban azzal is, hogy közvetíti az értéket jelentő normákat és viselkedésmintákat is. Ennek keretében fontos a szerepe a szocializálásban azzal, hogy fejleszti a társadalmi összetartó erőt és tudatosságot, valamint hogy megpróbálja ösztönözni a társadalom tagjait arra, hogy aktívan kapcsolódjanak be. A szocializáción kívül fontos szerepe van a médiának az integráció folyamatában is, hiszen a média a közleményeivel lehetőséget teremt arra, hogy a társadalom minden tagja és csoportja másokat megismerhessen, ezúton megteremti a közös kölcsönös előnyökön alapuló társadalmi együttműködés létrejöttének alapjait. Ez a szerepe különösen aktuális a kortárs csángó-magyar integrációs helyzetben például a faluturizmus kialakulásában és a rendezvények megismertetésében. Szorosan összefügg a társadalom tagjainak motiválásával, a lehetséges együttműködés megteremtésével, azáltal hogy a média a véleménynyilvánítás szabadságával – és elsősorban közösségformáló erejével, valamint azon lehetőségével, hogy saját maga tudja irányítani azt, amit közölni akar a társadalom más tagjaival – hozzá tud járulni a társadalom tagjai törekvéseinek ösztönzéséhez, és ily módon a kérdésekben való megegyezésekhez, az eltérő álláspontokhoz szükséges tények megismertetéséhez. A média fontos funkciója az oktatás, ismeretterjesztés, illetve a magyar társadalom és elsősorban a határon túli tagjai kultúrája megőrzése és fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysége, kulturális örökség megőrzése és a műveltség fejlesztése is.

A csángó magyar falvak egyedi helyzete olyan megközelítést igényel, amelyet csak kutatómunkával és helyismerettel lehet alkalmazni. A falvak sajátos helyzete, a még sokszor egymáshoz sem hasonlítható valósága csak személyes és hosszú távú együttműködéssel közelíthető meg. Az infrastruktúra néhol egészen elmaradott. A közösségek – ahol még nem jöttek létre az újfajta közösségek, ott elsősorban ez a legfontosabb feladat – legjobban a kortárs médiában, az internet adta közösségi oldalakon és a saját magunk által szerkesztett blogokon keresztül tudják tartani a kapcsolatot. Az oktatás legfőbb célja ezek használata és létrehozása gyakorlati módon.

A szocializáción kívül fontos szerepe van a médiának az integráció folyamatában is, hiszen a média a közleményeivel lehetőséget teremt arra, hogy a társadalom minden tagja és csoportja másokat megismerhessen, ezúton megteremti a kölcsönös előnyökön alapuló társadalmi együttműködés létrejöttének alapjait…

(Az oktatás előtt és alatt létrehozott oldalak: www.kulsorekecsin.hu, illetve a www.kulsorekecsin.blog.hu, valamint a www.facebook.com oldalon való megjelenés.)